Információtechnológia Hálózati világ jövôkép a Novelltôl
Egyetlen egységes hálózat
Célul tûzte ki a Novell a meglévô vállalati hálózatok továbbfejlesztését és kiterjesztését, hogy a cégek biztonságosan és gyorsan bekapcsolódhassanak a hálózati gazdaságba. A "OneNet" koncepció a Novell címtár stratégiájának egy újabb szakasza, amelynek lényege, hogy belsô hálózatuk hatékony menedzselése mellett kellô biztonsággal valósíthassák meg a cégek és intézmények az internetes kapcsolatokat is -foglalja össze Jekler Rudolf, a Novell magyarországi kommunikációs vezetôje.
-A Novell sokáig egytermékes vállalat volt, de mára a hálózati szolgáltatások rendkívül széles választékát biztosítja. Milyen fejlôdési folyamat révén jutott idáig?
-A fejlôdés megértéséhez egy nagyon rövid történelmi áttekintés: Kezdetben a feladat a vállalati hálózatok kialakítása (LAN) volt, amelyekben csak a munkatársak igényeit kellett kiszolgálni, és alapvetôen az adatelérés és a központi nyomtatás (file és print szolgáltatás) volt a meghatározó. Ez az idôszak a hálózati operációs rendszerek gyártása, és alapvetôen a rendszergazdák körébe tartozott a beszerzésük és kezelésük. Erre az a bizonyos egyetlen termék, a NetWare szolgált, ami jó minôségû, gyors és stabil file és print szolgáltatást valósított meg. Azután, 1997-2000 között a rendszerek egyre komplexebbé váltak, kialakultak a WAN-ok, azaz a kiterjedt hálózatok, majd az intranetek, az internettel összekapcsolt virtuális hálózatok következtek. Ezek a rendszerek azonban egymástól elszigetelten mûködtek még vállalaton belül is. A kulcskérdéssé a hálózatok felügyelete vált, amelyben elkezdôdött az informatikai vezetôk és a hálózat gazdáinak együttmûködése.
A biztonság és a felügyelet kihívására megszületett az NDS, ami lényegében a központi felügyelet és management megteremtéséhez szükséges címtár szolgáltatás. Ma már a különféle rendszerek közötti kommunikációt és adatcserét kell megoldani, amihez azonban az szükséges, hogy lebontsuk a köztük lévô falakat, és beintegráljuk ôket egy egységes hálózatba. Ebben az egységes hálózatban megtalálhatóak az ügyfelek és a partnerek, a szolgáltatók, az adatok, az alkalmazások, az infrastruktúra, azaz minden együtt van egy helyen, az egyetlen egységes rendszer kialakításához.
-Ennek a rendszernek a kialakítása már a legfelsôbb vezetôk döntésbe való bekapcsolódásának idôszaka, mert az internetes stratégiát az átfogó vállalati stratégia részévé kell tenni. Az e-business stratégiát tehát be kell integrálni a cég stratégiájába, nem lehet azt külön kezelni. Hiába jó a cég a hagyományos gazdaságban, ha a hálózata csapnivaló, a hálózati gazdaság világában biztosan nem lesz sikeres. Márpedig a hálózati gazdaság irányába két fontos kényszerítô tényezô mindenképpen van: az internet elterjedése, valamint a jól képzett informatikai szakemberek hiánya.
Egyre kevesebb szakemberrel kell tudni megoldani az egyre nagyobb számú és egyre újabb feladatot, kielégíteni a rohamosan növekvô igényeket. Az e-business terjedésével gyökeresen át kell alakulni az üzletvitelnek, a kihívásokat kezelni kell tudni. A Novell filozófiája, hogy nem kell kidobni a meglévô informatikai rendszereket, hanem azokat alapul véve tovább lehet lépni a szolgáltatási kör kiterjesztésével. Ez stratégiai elônyt jelent, mert lényegesen gyorsabban lehet a meglévô alkalmazások továbbfejlesztésével belépni az e-business-be, mint egy új rendszert építeni. A meglévô értékekre épít tehát a Novell, a meglévô informatikai lehetôségek megôrzése mellett tudjuk hálózatunkat tovább terjeszteni és megnyitni az internet felé, ami tulajdonképpen az e-business-be való bekapcsolódást jelenti.
A NetServices szoftverek, a Novell legújabb termékcsaládja pontosan ennek megvalósításához került kifejlesztésre. A NetServices szoftverek univerzális szolgáltatásokat nyújtanak mindenféle típusú hálózaton -vállalati és nyilvános, vezetékes és vezeték nélküli, intranet, extranet és internet -és az összes vezetô operációs rendszeren. Legfôbb három közös jellemzôjük: univerzalitás, modularitás, több platformosság, valamint természetesen a címtárra épülnek.
-Mit fed a három közös jellemzô?
-Univerzális, mert a külsô kapcsolatokban, rendszereken mindazt megvalósíthatóvá teszik, ami a belsô hálózatokban már megvalósult. Nincs szükség külön szerszámosládára a külsô kapcsolatok kezelésére és külön a belsô hálózathoz. Egy eszközzel a kettô együtt végezhetô.
Moduláris, mivel különbözôek a cégek igényei. Minden cég a saját igényei alapján választhatja ki a számára fontos elemeket, és építheti fel a rendszerét.
Több platformos, az összes vezetô operációs rendszeren mûködik, mint az NDS Corporate Edition NetWare, az NT, a Solaris, a Unix, a Linux, a Windows 2000 és hamarosan True64 Unixra is alkalmas lesz.
-Mi adja a koncepcióban az üzleti értékeket?
-Leegyszerûsíti a bonyolult dolgokat, ugyanakkor a központi menedzsment megnöveli a biztonságot. Erre a legjobb példa, hogy egy ilyen rendszerben egyetlen jelszót kell csak a felhasználónak megjegyeznie, amire még természetesen képes. Tipikus példa a monitorokon jelszavaktól hemzsegô cetlik esete, miközben köztudott, hogy az illetéktelen behatolások 60-65 százaléka cégen belülrôl történik. Emellett a OneNet, az egységes hálózat növeli a felhasználók pozitív tapasztalatát mind a hálózattal, mind a céggel szemben.
Az e-business világában már az ügyfelek és partnerek igényeit is ki kell elégíteni, ôket nem lehet az alkalmazottakhoz hasonlóan a hálózat használatára kényszeríteni. Ezért alapvetôen fontos, hogy stabil, megbízható és gyors legyen a rendszer, különben gyorsan a konkurenciánál találjuk az ügyfeleinket. Mivel csak egy kattintás a különbség, elég egy rossz tapasztalat, hogy a vevô elpártoljon.
-Miért fontos a Novell számára a OneNet?
-A céget a hálózati gazdaságban a hálózata képviseli, mert azzal találkoznak a partnerek, az ügyfelek. Jelenleg a vállalatoknál több különbözô, egymástól elszigetelten mûködô hálózat van kialakítva, ami nem hatékony. A heterogén rendszerek támogatása ezért rendkívül fontos, a Novell több éve ilyen irányban fejleszti a termékeit már a belsô vállalati hálózatokhoz is. Az interneten a partnereknek ugyanis nem lehet megmondani, hogy milyen rendszereket használjanak. A Novell meggyôzôdése, hogy csak az a szállító lesz sikeres a jövôben, aki a heterogén környezetet szolgálja ki. A Novell célja továbbá, hogy az internet világa ne csak a ".com" cégek sikere legyen, hanem olyan eszközt adjon, amivel a hagyományos gazdaság hagyományos sikeres cégei az e-busines világában is sikeresek legyenek.
Fodor Albin
Elektronikus rendszerek villámvédelme I.rész
Zivatarok káros mellékhatása...
Az elektronikus rendszereket az elektromos légköri jelenségekbôl, vagy az elektromos átkapcsolásokból eredô hatások többféle módon veszélyeztetik. Az elektromos hálózaton, az adatátviteli hálózaton, az elektronikus jelátviteli láncon vagy a távbeszélô hálózaton külön-külön, vagy ezeken együttesen felléphet egy rendkívül rövid idejû feszültségnövekedés, ami pusztító hatású lehet. Ez a veszély az elektronikus berendezések minden fajtáját fenyegeti; a számítógépeket, telefonközpontokat, kábeltévés berendezéseket, tûz- és betörésjelzô berendezéseket, szünetmentes tápegységeket, a programozható logikai vezérlôket, telepített érzékelôket, távadat-feldolgozó berendezéseket.
Az elektronikus rendszerek védelmének egész témaköre ezideig csak néhány gyártó ábrándjaként szerepelt, így meglehetôsen árnyékban maradt, viszont állandósult a helytelen telepítési gyakorlat és mindent elhomályosított a végtermék mielôbbi átadásának igénye. Szükség volt a fogalmak tisztázására és az egységes nyelvhasználatra a témakörben. Elôször is meg kell állapodnunk, hogy mit nevezünk "nagyon rövid idejû feszültségnövekedés"-nek. Erre többféle meghatározás is adható; a kétértelmûségek kizárására ajánlatos a jelenséget az "átmeneti (tranziens) túlfeszültség" kifejezéssel leírni, röviden "tranziens"-nek is nevezhetô.
Ez a meghatározás technikailag és a jelenség leírása szempontjából is helytálló. A tranziensek azonban megjelenésük szerint lehetnek lökéshullámok, tüskék és impulzusszerû zajcsomagok. Az átmeneti feszültségnövekedés két- vagy több áramvezetô felület, réteg, stb. között mérhetô, erôsáramú hálózat esetén a fázisvezeték, a nulla-vezeték és a földvezeték között értelmezzük. A konkrét idôtartam néhány mikro-szekundumtól (10-6 sec) néhány ezredmásodpercig terjedhet.
A "feszültség-lökés" kifejezés széles körben használatos, de az óvatosság helyénvaló alkalmazása- kor. Sokhelyütt, az elektromos szolgáltatóknál a feszültséglökés kifejezést egy kitartott, több ciklusidôt átfogó túlfeszültségre használják. A tárgyalt speciális zavarokat általánosságban a hálózati feszültség lefolyásának a normál szinuszos áramalaktól való eltérésével jellemezhetjük. A "kimaradás", az "energia kimaradás", a "hálózat-kimaradás" kifejezések mind arra a jelenségre vonatkoznak, amikor az energiaellátó hálózat szolgáltatása néhány ezredmásodperctôl akár sok órányi idôtartamra kimarad. Azok a nagyon rövid megszakadások, amelyeket villámcsapások okoznak, elegendôek lehetnek számítógépek és egyéb érzékeny elektronikus eszközök tönkretételéhez.
A jelenség
altípusai:
A feszültségesések vagy
tápkimaradások a hálózati
feszültség huzamosabb csökkenését
okozzák, a túlfeszültség a
hálózati feszültség
megnövekedését okozza, a
feszültség-hasak vagy
feszültség-lökéshullámok
megnövelik a hálózati feszültséget,
az átmeneti túlfeszültségek,
tüskék vagy impulzus-zajcsomagok mind
idôtartamuktól függetlenül a
hálózati feszültség
megnövekedését okozzák.
Az elektromos zaj vagy nagyfrekvenciás interferencia (RFI)
, egy folytonos nagyfrekvenciás jel (5kHz vagy annál
magasabb), amely ráül a normál szinusz
hullámra (rá-szuperponálódik).
Harmonikus-torzítás esetén a
hálózati színuszos jel alakja torzul, a
jelenség 3kHz feletti zavarójel esetén
jelentkezik.
Nukleáris elektromágneses impulzusok (NEMP), vagy
elektromágneses impulzusok, amelyek
atomrobbanásoknál és nagyerejû
naptevékenység esetén keletkeznek,
rendkívül gyors felfutású
tû-impulzusok alakjában jelentkeznek,
ráülve a hálózati
színuszgörbére.
Az elektrosztatikus kisülés (ESD) jelensége
különbözik az eddigiektôl. Ez a
jelenség nem hajlamos az elektromos hálózat
kábelén vagy adatkábeleken való
terjedésre. Elektrosztatikus feltöltôdés
jön létre két szigetelô anyag
egymáson való elmozdulásakor,
dörzsöléskor. A feltöltôdött
tárgy töltése kisül, amikor
érintkezik egy vezetôvel. Legegyszerûbb
példája ennek, amikor valaki mûszálas
anyagú padlószônyegen járkál. Ez
esetben a kisülés megtörténik az
ajtókilincs megfogásakor, vagy rosszabb esetben, a
számítógép
billentyûzetének leütésekor.
Az elektromágneses interferencia (EMI)
rendkívül széles kérdéskört
ölel fel, a rendszer-interferenciák
világába tartozik.
Az elektromágneses kompatibilitás (EMC,
összeférhetôség) egy
szemléletmódot jelöl, amellyel az
elektromágneses interferencia
megelôzésére törekszünk. Az EMC
gyakorlata azt diktálja, hogy már a
potenciális interferenciaforrások
tervezésénél zárjuk ki a többi
berendezésre való hatás
lehetôségét, továbbá a
veszélyeztetett berendezéseket is tervezzük
ellenállóvá a lehetséges
interferenciával szemben. A villámlás
természetesen nem elôzhetô meg
forrásánál és egy EMC-vel szembeni
védelem nem ad menedéket a villámmal
szemben.
Hogyan keletkezik
átmeneti túlfeszültség?
Két fô oka lehetséges:
villámcsapás és elektromos kapcsolási
jelenségek.
A villámcsapás. A villámláskor
tapasztalt félelmetes kisüléseknél a
fellépô áramok elérhetik az 530 000
Ampert is, alsó határértékük 200
000 Amper körül becsülhetô. Amikor a
villám egy villámvédelem nélküli
épületbe vág, ez az áram utat keres
magának az épületen és annak
szerkezetén át a földhöz,
szabálytalan és megjósolhatatlan
úton-módon. Az épület
megrongálódik és tûz üthet ki.
Bár átmeneti túlfeszültség
keletkezik , ez csak egyik vetülete az épületet
és annak belsô terét fenyegetô
veszélynek. Az esetben viszont, ha a villám egy
jól megépített villámvédelmi
rendszert talál az épületen, a villám
lefutási útvonala meghatározható. Az
átmeneti túlfeszültség rezisztív,
induktív és kapacitív csatolást hozhat
létre.
A villám okozta átmeneti
túlfeszültség felléphet, ha a
bejövô elektromos hálózati
felépítményt közvetlen
villámcsapás éri; a villám
közvetett hatásaként, amikor a
bejövô hálózati
felépítménybe rezisztív,
induktív, vagy kapacitív úton jut
be.
Közvetlen
villámcsapás nagyfeszültségû
tápkábelbe
A nagyfeszültségû tápkábeleket
ért villámcsapás megszokott jelenség.
Gyakori elképzelés, hogy a
nagyfeszültség letranszformálása
során eltûnik a keletkezô átmeneti
túlfeszültség. Ez nem így van.
Bár a transzformátor a vonal és a föld
közötti átmeneti
túlfeszültséggel szemben védett, de a
vezetékeken egymáshoz képest
fellépô átmeneti
túlfeszültség csillapítatlan.
(Értelmezés szerint a "vezeték és
föld között" kifejezésen a
fázisvezeték és föld közötti,
vagy a nulla-vezeték és a föld
közötti felállást értjük, a
"vezeték és vezeték között"
kifejezésen pedig a fázis és fázis
közötti, vagy a fázis és a
nulla-vezeték közötti felállást
értjük.)
Amikor nagyfeszültségû vezetékeket
villámcsapás ér, azok átívelnek
a földhöz. Egyik vezeték a másik
után húz át a földre,
átalakítva a vezeték és a föld
közötti tranzienst egy vezeték és
vezeték közötti tranzienssé, ez pedig
könnyedén áthalad a
transzformátoron.
Tehát a transzformátor menetei közötti
kapacitás, a vezetékek bármilyen
kombinációja esetén tranzienseket okoz a
transzformátoron átvivô nagyfrekvenciás
úton. Ez a jelenség megnövelheti a már
létezô, a vezetékek közötti
tranziensek hatását, valamint utat nyit a
transzformátoron keresztül a vezeték és
a föld közötti tranzienseknek.
Közvetlen
villámcsapás kisfeszültségû
vezetékbe vagy telefon vonalba
Ilyen esetekben a fellépô áram nagy
része a földbe vezetôdik, a vonalnak a
földhöz való átívelése
miatt. A villámcsapás áramának egy
viszonylag kicsi (de pusztító) része
végighalad a vezetéken az elektronikus
berendezésekig. A rezisztív csatolás a
legáltalánosabb oka az átmeneti
túlfeszültségnek és ez a föld alatt
vezetett és a felszíni vezetékeket
egyaránt érinti. Rezisztív
csatolású tranziensek lépnek fel amikor a
villámcsapás miatt megnô az elektromosan
összekötött épületek vagy
épületcsoportok (vagy szerkezetek) közötti
elektromos töltéskülönbség.
Ismert példák az elektromos
összekapcsolódásra:
-trafóház és épület
közötti vezeték,
-épülettôl-épületig haladó
hálózati vezeték,
-az épületet külsô
világítótesttel összekötô
vezeték, a kábeltévé
vezetéke,
-biztonsági berendezés vezetéke,
-a telefonhálózat kifejtési pontja és
az épület közötti vezeték,
-az épület telefonvonalai közötti
vezeték,
-az épületen belüli LAN-ok, vagy
adatátviteli vonalak közötti
összeköttetés,
-jelátviteli- vagy tápfeszültség vonalak
egy épülettôl a kültéren
telepített érzékelôkhöz.
Harmat Lajos
(folytatjuk)
1974. Elkezdôdik
a RISC processzor tervezése
1988. Magyarországra eljut az IBM RT egy
példánya
1990. RISC processzorral mûködô RS6000
létrejötte
1991. ELTE számára az elsô RS6000
átadása (még mûködik)
1992. ABB Láng Kft. (Baan elôdje)
számára sokfelhasználós rendszer
átadása
1993. Power PC megjelenése
1994. SP2 (Ma RS6000 SP) számítógép
ELTE számára molekula modellezésre
1999. Egymilliomodik berendezés átadása
(többek között a Matáv tudakozó
rendszere is RS6000 alapú)
2000. 2-4, ill. 4-8 proccesszoros szerverek bejelentése
Az IBM az RS/6000
középkategóriájú szerver
család 10 éves születésnapi
rendezvényén jelentette be a réz alapú
technológiára épülö új
generációt, melyek nagygépekre jellemzô
megbízhatóságot és
szervízelhetôséget, valamint magasabb
rendelkezésre állást biztosítanak a
hagyományos vállalati adatközpontok és
az internetes vállalatok számára
egyaránt. A 2-8 processzoros M80, H80 és F80
szerverek rack és asztali kivitelben, valamint
fürtözött véltozatban is kaphatóak,
így a gyorsan növekvô szolgáltató,
valamint az induló webes cégek számára
is rugalmas rendszerek alakithatóak ki. Az IBM AS/400e
Model 840 szervereiben használják elôször
a 2200 MIPs teljesítményre képes réz
és SOI (silicon-on-insulator)
technológiájú chipeket. A most bemutatott
szerver rekordot döntött a Java szerver oldali benchmark
teszt szerint. Az OS/400 V4R5 operációs rendszer
beépitett XML támogatással
rendelkezik.
Közel harminc
cég képviselôjét kerestük meg,
mondja el, hogy mit ért fekete, és mit szürke
tevékenységen. Mint megtudtuk, mindenki ugyanazt
mondja, de mást ért alatta. Szerzônk a kapott
válaszok alapján három,
egymástól jól
elkülöníthetô csoportot
próbál bemutatni. Terjedelmi okok miatt most az
elsô két csoportról olvashatnak, a harmadik
csoport és a hivatalos szervek véleménye a
következô számban lesz olvasható.
Ma már szinte bármilyen,
számítástechnikával kapcsolatos
sajtótájékoztatóra kerül sor,
rendszeresen utalnak a fekete illetve szürke kereskedelem
miatti károkozásra. Konkrét
kérdéseinkre adott válaszokból azonban
kitûnik, hogy nagyon eltérô értelemben
használják különbözô
cégek képviselôi ugyanazokat a
szavakat.
Ha
túlvásárol a disztribútor...
A legegyszerûbb helyzet azoknál a
termékeknél található, ahol a
beszerzés néhány helyrôl
történik, egyedi azonosítóval el vannak
látva, és a szervízelés,
garanciális javítás és más
szolgáltatások során követhetô a
termékek sorsa. Ekkor többnyire szürke
kereskedelemre kerül sor, melynek fô oka a
viszonteladók közti verseny.
A legnagyobb viszonteladóknak a termékek
megjelenésekor ajánlatot kell tenniük a
gyártó számára, hogy adott
határidôn belül mekkora
nagyságrendû értékesítést
vállalnak az adott piacon. A gyártó ezek
alapján köt velük egyedi szerzôdést
és ad egyedi árengedményeket. A
viszonteladók piaca földrajzi területekre van
felosztva, és az ajánlatok alapján
kerülnek a termékek beazonosításra, ez
alapján a gyárból már az adott piacra
szánt mennyiségû termék kerül
ki.
Akkor jelentkezik a probléma, amikor kiderül, hogy
valamelyik nagy viszonteladó nem képes a
vállalt mennyiséget az adott piacra eladni. Mivel a
gyártó nem veszi vissza a terméket,
így a disztribútor vagy lenyeli a
veszteséget, vagy megpróbálja más
piacon értékesíteni.
Utóbbi a gyártó számára nem
elfogadható, és ennek általában meg is
vannak a szûk körû következményei: az
adott viszonteladó a következô
akcióból részlegesen vagy teljesen ki lesz
zárva, illetve az egyedi szerzôdés
révén fogja a gyártó éreztetni
a rosszallását. A
végfelhasználók ebben az esetben
vétlenek, a helyi területi képviselô vagy
a szervízek azonban éreztetik velük, hogy nem
teljesen tiszta forrásból vásároltak.
A fekete kereskedelem ebben a csoportban azon
tömegméretekben eladható szoftverek
esetében jelentkezik, ahol rengeteg viszonteladó
van, és alacsony szintû az
ellenôrzés.
Amikor a
kereskedô másol szoftvert...
Ekkor a viszonteladók közti verseny miatt minél
nagyobb mennyiségû
értékesítésnek kell
történnie, ugyanakkor a nemzetközi
szerzôdés szövege szerint az
értékesítéssel a tulajdonjog
átadása nem történik meg, csak a
használati jog. Emiatt a kereskedôre van
bízva, hogy a szoftver telepitô
készletérôl készít-e
másolatot a vevô számára annak
érdekében, hogy ne kelljen neki gyakran kimenni a
vevôkhöz és újra telepíteni a
meghibásodott programokat.
Mivel az ilyen szoftverek értékesítése
esetében a területi képviselô minden
járulékos szolgáltatást a
kereskedôre hárít át, így
többnyire nincs tömeges visszajelzés, hogy egy, a
kereskedô által megvásárolt
telepitô készletrôl valójában
hány másolat készült. Ugyanakkor a
vevôk közvetlenül
megvásárolhatják a szoftver "dobozos"
változatát, amikor egy dobozban benne vannak a
kézikönyvek és az oktató anyagok is.
Ekkor a vevôre van bízva, hogy a
megvásárolt példányt -a
licencfeltételeket esetleg be nem tartva -hány
számitógépen telepiti, és ebbôl
mennyit jelent be a területi képviseletnek, azaz
fizeti meg utána a jogdíjat.
Árengedményes
akcióknál kiderülnek a
turpisságok...
A fentiek miatt mind a visszajelzés, mind az
ellenôrzés nagyon nehéz, ezért
közvetett módszerekkel történik az
adatgyûjtés. Rendszeresen akciók kerülnek
meghirdetésre, illetve a gyakran megjelenô
újabb változatokhoz vagy más programokhoz
olcsóbban juthat hozzá a vevô, ha egy
korábban vásárolt termékkel
rendelkezik. Ezeknél az akcióknál
történik meg az egyedi azonosítók
bekérése, így akkor derülhet ki, hogy
hányszor szerepel ugyanaz a
termékazonosító
különbözô vevôknél, és
már csak egy lépés, hogy megtudják,
hogy legelôször melyik kereskedô
számára lett eladva ez a sorozatszámú
termék. Az elmúlt egy év tapasztalata
alapján emellett megkezdôdött a vevök
megyôzése többnyire burkolt fenyegetést
tartalmazó reklámok és egyes rendôri
intézkedéseket követô kampány
révén. Ezzel azokat a vevôket
próbálják vásárlási
szokásaik megváltoztatására
bírni, akik képesek saját maguk és
környezetük számára ellátni a
szoftverek karbantartási és üzemben
tartási munkáit, valamint rendszeresen újabb
programokat szereznek be és adnak tovább.
Gyártás
bérmunkában és fusiban
A másik jól elkülöníthetô
csoport azon termékek -és itt már nem csak
számítástechnikai termékek jönnek
szóba -esetében definiálható, ahol
jellemzôen valamilyen piacvezetô cég neve alatt
kerül forgalomba a termék, azaz a termék
árának jelentôs része a cég
nevének, vagy egy védjegynek a használati
díja, a gyártási illetve
elôállítási költség
lényegesen alacsonyabb. Ekkor három eset
lehetséges:
a, a gyár nagyobb kapacitással rendelkezik, mint
amennyit a vevô kér, így a fölös
kapacitását másoknak értékesiti
-ezt néha "klasszikus ázsiai kereskedelmi
mentalitás" néven is emlegetik. Ezt a vevô
igyekszik elkerülni, mert tömegméretû
termelés esetén a többletkapacitás
értékesítése olcsóbban
történhet, mint a lekötött
mennyiségé, hiszen a kalkulációban
minden fix költséget a lekötött
mennyiséggel fizettetnek meg. Ezért többnyire
van valamilyen kitétel a szerzôdésben, hogy
egyetlen darabot sem gyárthat más
megrendelônek.
b, a gyár gyártja az adott terméket, de csak
korlátozott kapacitást vásárol a
vevô, ugyanakkor más piacokra lehetôség
van értékesíteni. Ekkor a vevô
engedélyezi a többletkapacitás
értékesítését más
vevôk más piacokon történô
értékesítése
céljából, és többnyire szerepel a
szerzôdésben néhány kitétel a
termék kinézetérôl,
formájáról, adott piacokon való
megjelenésének tiltásáról, stb.
A gyakorlatban ekkor a másik vevô révén
juthat be mégis a termék az eredetileg tiltott
piacra is, és az is elôfordulhat, hogy a
gyártó úgy szállítja, hogy a
külsô megjelenése
átváltoztatható a fô vevô
által rendelt termékhez hasonló
megjelenésûvé.
c, a termék gyártása egyszerû, gyorsan
megoldható, illetve nem védik az adott
területen szabadalmak vagy más jogi
elôírások. Ekkor egyes gyártók
gyorsan ráállnak az
elôállítására, hamarosan kisebb
változtatásokat hajtanak végre rajta,
és esetleg önálló
termékként, de olcsóbban juttatják a
piacra.
Fodor
Albin
(folytatjuk)
Kettôs
ünnepet ül a Samsung Electronics ebben az
évben. Egyrészt idén harminc éves a
koreai cég és ez alatt a harminc év alatt
több területen is igen elôkelô
helyezést ért el az elektronikai cégek
rangsorában. A egyik véglet, hogy a
tekintélyes Forbes magazin a háztartási
gépek rangsorában elsô helyezettnek
nyilvánította a Samsungot. A másik
végletként talán a CDMA rendszerû
mobiltelefonok gyártásában kivívott
elsô helyet vagy a DRAM memóriák terén
kivívott jelentôs technológiai elônyt
említhetjük, hiszen a koreai cég a 64 megabites
és a 256 megabites memóriák mellett
már megjelent az 1 gigabites DRAM áramkörrel is
a piacon.
A másik ünnep a Samsung Electronics Magyar Rt.
nevéhez fûzôdik, ôk ugyanis éppen
tíz éve kezdték meg hazai
tevékenységüket és ez alatt több
területen szintén sikerült megszerezni az
elsô helyet. A szórakoztató elektronika
területén a színes televíziókkal,
a háztartási gépek
üzletágában például a
mikrohullámú sütôkkel tavaly az
elsô helyen végeztek.
A tiszteletre méltó eredmények
ellenére sem ezért tartott reprezentatív
termékbemutatót a Samsung, hanem abból az
alkalomból, hogy most kezdik meg annak az új,
digitális termékcsaládnak a
forgalmazását, mely akár gyökeresen
átalakíthatja bizonyos generációk
életmódját a
közeljövôben.
Jong-Yong Yun, a Samsung Electronics
elnök-vezérigazgatója bevezetô
elôadásában kiemelte, hogy a cég
új termékcsaládja híven
tükrözi azt a stratégiai vonalat, mely azon a
felismerésen alapul, hogy a személyes és a
multimédiás eszközök esetében a
jövô a digitális kapcsolaté. Ezt
tükrözi az új reklámszlogen is: "SAMSUNG
DIGITall: Everyone's Invited". A szlogen mellett persze a
termékek hordozzák igazán ezt a
nézetet, ahol négy területre
összpontosítanak: a személyi multimédia,
a mobil multimédia, az otthoni multimédia és
a kulcskomponensek fejlesztésére,
gyártására.
Az elnök-vezérigazgató szavaiból az is
kiderült, hogy a cég jelentôs
erôforrásokat tartalékol a
fejlesztésre. Terveik szerint 2005-ig a digitális
termékek forgalma eléri az 57,8 milliárd
dollárt és ennek a célnak a
megvalósítás érdekében
közel 12 milliárd dollárt fordítanak a
K+F tevékenységre. Ebben az évben 1,73
milliárd dollár van elôirányozva erre a
célra.
A cég dimenziói jól mutatják, mekkora
piacot fednek le ezek a számadatok: a Samsung 46
ország 79 telephelyén összesen 60 ezer
alkalmazottat foglalkoztat és emellett 8 K+F központot
mûködtet a világon. A Samsung nem titkolt
célja, hogy a világ elsô három
digitális termékszállítója
közül az egyik legyen.
Loós Balázs marketing igazgató arra
hívta fel a figyelmet, hogy a Samsung az új piaci
körülmények között csak új
stratégiával lehet eredményes. A volument a
választékgazdagság, a piaci
szegmentációt a piaci integráció kell,
hogy felváltsa. A Samsung az üzletágak
közötti integráció
úttörôje is, ez további
lehetôségeket ad a kezébe a jövôre
vonatkozóan.
Az ünnepi hangulat mellett természetesen a legnagyobb
érdeklôdés az új
termékskálát övezte, melynek a
középpontjában egy kicsi kártya, a
Samsung saját fejlesztésû, digitális,
32 megabájtos SmartMedia kártya állt. A nagy
memóriakapacitás lehetôvé teszi
kép- és hanganyagok tárolását,
szállítását és
berendezések közötti mozgatását, s
feltöltésük egyaránt lehetséges az
egyes eszközökrôl, az Internetrôl vagy
más médiáról az ahhoz illeszkedô
eszközök, termékek
segítségével. A multimédia platformnak
tehát ez a kártya képezi az alapját. A
mindössze 2 gramm tömegû kártya 4,5 cm x
3,7 cm méretû és 0,76 mm vastag, tehát
akár 10-20 darab is könnyedén elfér a
zsebben. A kártyához kidolgozták a
SmartMédia adaptert is, mely lehetôvé teszi a
kártya PCMCIA interfészen keresztüli
csatlakoztatását PC-hez illetve notebookhoz is.
S hogy mihez használható a kártya? Nos,
például a Yepp MP3-as lejátszóhoz,
mely egy audio tömörítést alkalmazó
digitális lejátszó
készülék. A CD minôségû,
Internetrôl letölthetô hangfájlokat a
SmartMedia kártyán lehet tárolni és a
Yepp MP3-on lejátszani. A készülék maga
is tartalmaz egy 32 megás memóriát, valamint
egy FM rádiót is. A vízálló
kivitelû készülék elsôsorban a
fiatal generáció kedvence lesz és egy
csapásra népszerûvé fogja tenni a
SmartMedia kártyák csereberéjét.
A fényképezés fiatal szerelmeseinek
szánja a Samsung az SD-80-as digitális
fényképezôgépet, melynek
tároló egysége ugyancsak a SmartMedia
kártya. A 850 ezer képpontos
fényképezôgép JPEG
tömörítést használ, NTSC és
PAL kompatibilis és RS-232C interfésszel
képes együttmûködni Windows 9*, Windows NT
és Macintosh OS operációs rendszerrel. A 4
megabájtos SmartMedia kártya
minôségtôl függôen 10-45
képkocka rögzítésére
alkalmas.
Professzionális fényképezéshez az SD
007 típus található a Samsung
palettáján. Az 1152x864 képpontos gép
szintén SmartMedia kártyára dolgozik,
beépített digitális zoommal,
idôzített és sorozatfelvétel
lehetôségével, makro funkcióval.
Ha a kártyán lévô
információkat, fényképeket,
zeneszámokat másnak szeretnénk
elküldeni, akkor a WVP-SM web képtelefon lehet
segítségünkre. A berendezés
segítségével az Interneten keresztül
lehet átküldeni egymásnak a SmartMedia
kártyák tartalmát. A
készülék a H.323 ajánlásnak
megfelelôen alkalmas az Interneten keresztüli
telefonálásra is, sôt maximum 15
kép/másodperc sebességgel
videotelefonként is használható.
Nálunk ugyan nem használható, mégis
megtekintésre érdemes volt a CDMA rendszerrel
mûködô Anycall MP3 multimédiás
mobiltelefon, ha másért nem, hát
azért, mert ezek a készülékek itthon is
mindenképpen megjelennek majd a harmadik
generációs mobil rendszer bevezetése
után. Az egybeépített mobiltelefon és
MP3 lejátszó 120 perces (!) hangfelvétel
készítésére is alkalmas, tehát
magunkkal vihetjük diktafon helyett is. Természetesen
ebben az esetben az MP3 zenei memóriáját
használja a készülék, ekkor kedvenc
zeneszámainkat a készülék
törölni fogja a memóriából. A 90
grammos készülék a koreai piacon az
ifjúság és a középkorú
menedzserrétegben igen népszerû.
B. I.