Információtechnológia

Hálózati világ jövôkép a Novelltôl

Egyetlen egységes hálózat

Célul tûzte ki a Novell a meglévô vállalati hálózatok továbbfejlesztését és kiterjesztését, hogy a cégek biztonságosan és gyorsan bekapcsolódhassanak a hálózati gazdaságba. A "OneNet" koncepció a Novell címtár stratégiájának egy újabb szakasza, amelynek lényege, hogy belsô hálózatuk hatékony menedzselése mellett kellô biztonsággal valósíthassák meg a cégek és intézmények az internetes kapcsolatokat is -foglalja össze Jekler Rudolf, a Novell magyarországi kommunikációs vezetôje.
-A Novell sokáig egytermékes vállalat volt, de mára a hálózati szolgáltatások rendkívül széles választékát biztosítja. Milyen fejlôdési folyamat révén jutott idáig?
-A fejlôdés megértéséhez egy nagyon rövid történelmi áttekintés: Kezdetben a feladat a vállalati hálózatok kialakítása (LAN) volt, amelyekben csak a munkatársak igényeit kellett kiszolgálni, és alapvetôen az adatelérés és a központi nyomtatás (file és print szolgáltatás) volt a meghatározó. Ez az idôszak a hálózati operációs rendszerek gyártása, és alapvetôen a rendszergazdák körébe tartozott a beszerzésük és kezelésük. Erre az a bizonyos egyetlen termék, a NetWare szolgált, ami jó minôségû, gyors és stabil file és print szolgáltatást valósított meg. Azután, 1997-2000 között a rendszerek egyre komplexebbé váltak, kialakultak a WAN-ok, azaz a kiterjedt hálózatok, majd az intranetek, az internettel összekapcsolt virtuális hálózatok következtek. Ezek a rendszerek azonban egymástól elszigetelten mûködtek még vállalaton belül is. A kulcskérdéssé a hálózatok felügyelete vált, amelyben elkezdôdött az informatikai vezetôk és a hálózat gazdáinak együttmûködése.
A biztonság és a felügyelet kihívására megszületett az NDS, ami lényegében a központi felügyelet és management megteremtéséhez szükséges címtár szolgáltatás. Ma már a különféle rendszerek közötti kommunikációt és adatcserét kell megoldani, amihez azonban az szükséges, hogy lebontsuk a köztük lévô falakat, és beintegráljuk ôket egy egységes hálózatba. Ebben az egységes hálózatban megtalálhatóak az ügyfelek és a partnerek, a szolgáltatók, az adatok, az alkalmazások, az infrastruktúra, azaz minden együtt van egy helyen, az egyetlen egységes rendszer kialakításához.
-Ennek a rendszernek a kialakítása már a legfelsôbb vezetôk döntésbe való bekapcsolódásának idôszaka, mert az internetes stratégiát az átfogó vállalati stratégia részévé kell tenni. Az e-business stratégiát tehát be kell integrálni a cég stratégiájába, nem lehet azt külön kezelni. Hiába jó a cég a hagyományos gazdaságban, ha a hálózata csapnivaló, a hálózati gazdaság világában biztosan nem lesz sikeres. Márpedig a hálózati gazdaság irányába két fontos kényszerítô tényezô mindenképpen van: az internet elterjedése, valamint a jól képzett informatikai szakemberek hiánya.
Egyre kevesebb szakemberrel kell tudni megoldani az egyre nagyobb számú és egyre újabb feladatot, kielégíteni a rohamosan növekvô igényeket. Az e-business terjedésével gyökeresen át kell alakulni az üzletvitelnek, a kihívásokat kezelni kell tudni. A Novell filozófiája, hogy nem kell kidobni a meglévô informatikai rendszereket, hanem azokat alapul véve tovább lehet lépni a szolgáltatási kör kiterjesztésével. Ez stratégiai elônyt jelent, mert lényegesen gyorsabban lehet a meglévô alkalmazások továbbfejlesztésével belépni az e-business-be, mint egy új rendszert építeni. A meglévô értékekre épít tehát a Novell, a meglévô informatikai lehetôségek megôrzése mellett tudjuk hálózatunkat tovább terjeszteni és megnyitni az internet felé, ami tulajdonképpen az e-business-be való bekapcsolódást jelenti.
A NetServices szoftverek, a Novell legújabb termékcsaládja pontosan ennek megvalósításához került kifejlesztésre. A NetServices szoftverek univerzális szolgáltatásokat nyújtanak mindenféle típusú hálózaton -vállalati és nyilvános, vezetékes és vezeték nélküli, intranet, extranet és internet -és az összes vezetô operációs rendszeren. Legfôbb három közös jellemzôjük: univerzalitás, modularitás, több platformosság, valamint természetesen a címtárra épülnek.
-Mit fed a három közös jellemzô?
-Univerzális, mert a külsô kapcsolatokban, rendszereken mindazt megvalósíthatóvá teszik, ami a belsô hálózatokban már megvalósult. Nincs szükség külön szerszámosládára a külsô kapcsolatok kezelésére és külön a belsô hálózathoz. Egy eszközzel a kettô együtt végezhetô.
Moduláris, mivel különbözôek a cégek igényei. Minden cég a saját igényei alapján választhatja ki a számára fontos elemeket, és építheti fel a rendszerét.
Több platformos, az összes vezetô operációs rendszeren mûködik, mint az NDS Corporate Edition NetWare, az NT, a Solaris, a Unix, a Linux, a Windows 2000 és hamarosan True64 Unixra is alkalmas lesz.
-Mi adja a koncepcióban az üzleti értékeket?
-Leegyszerûsíti a bonyolult dolgokat, ugyanakkor a központi menedzsment megnöveli a biztonságot. Erre a legjobb példa, hogy egy ilyen rendszerben egyetlen jelszót kell csak a felhasználónak megjegyeznie, amire még természetesen képes. Tipikus példa a monitorokon jelszavaktól hemzsegô cetlik esete, miközben köztudott, hogy az illetéktelen behatolások 60-65 százaléka cégen belülrôl történik. Emellett a OneNet, az egységes hálózat növeli a felhasználók pozitív tapasztalatát mind a hálózattal, mind a céggel szemben.
Az e-business világában már az ügyfelek és partnerek igényeit is ki kell elégíteni, ôket nem lehet az alkalmazottakhoz hasonlóan a hálózat használatára kényszeríteni. Ezért alapvetôen fontos, hogy stabil, megbízható és gyors legyen a rendszer, különben gyorsan a konkurenciánál találjuk az ügyfeleinket. Mivel csak egy kattintás a különbség, elég egy rossz tapasztalat, hogy a vevô elpártoljon.
-Miért fontos a Novell számára a OneNet?
-A céget a hálózati gazdaságban a hálózata képviseli, mert azzal találkoznak a partnerek, az ügyfelek. Jelenleg a vállalatoknál több különbözô, egymástól elszigetelten mûködô hálózat van kialakítva, ami nem hatékony. A heterogén rendszerek támogatása ezért rendkívül fontos, a Novell több éve ilyen irányban fejleszti a termékeit már a belsô vállalati hálózatokhoz is. Az interneten a partnereknek ugyanis nem lehet megmondani, hogy milyen rendszereket használjanak. A Novell meggyôzôdése, hogy csak az a szállító lesz sikeres a jövôben, aki a heterogén környezetet szolgálja ki. A Novell célja továbbá, hogy az internet világa ne csak a ".com" cégek sikere legyen, hanem olyan eszközt adjon, amivel a hagyományos gazdaság hagyományos sikeres cégei az e-busines világában is sikeresek legyenek.

Fodor Albin


Elektronikus rendszerek villámvédelme I.rész

Zivatarok káros mellékhatása...

Az elektronikus rendszereket az elektromos légköri jelenségekbôl, vagy az elektromos átkapcsolásokból eredô hatások többféle módon veszélyeztetik. Az elektromos hálózaton, az adatátviteli hálózaton, az elektronikus jelátviteli láncon vagy a távbeszélô hálózaton külön-külön, vagy ezeken együttesen felléphet egy rendkívül rövid idejû feszültségnövekedés, ami pusztító hatású lehet. Ez a veszély az elektronikus berendezések minden fajtáját fenyegeti; a számítógépeket, telefonközpontokat, kábeltévés berendezéseket, tûz- és betörésjelzô berendezéseket, szünetmentes tápegységeket, a programozható logikai vezérlôket, telepített érzékelôket, távadat-feldolgozó berendezéseket.
Az elektronikus rendszerek védelmének egész témaköre ezideig csak néhány gyártó ábrándjaként szerepelt, így meglehetôsen árnyékban maradt, viszont állandósult a helytelen telepítési gyakorlat és mindent elhomályosított a végtermék mielôbbi átadásának igénye. Szükség volt a fogalmak tisztázására és az egységes nyelvhasználatra a témakörben. Elôször is meg kell állapodnunk, hogy mit nevezünk "nagyon rövid idejû feszültségnövekedés"-nek. Erre többféle meghatározás is adható; a kétértelmûségek kizárására ajánlatos a jelenséget az "átmeneti (tranziens) túlfeszültség" kifejezéssel leírni, röviden "tranziens"-nek is nevezhetô.

Villám miatti túlfeszültség
rezisztív útvonalon

Ez a meghatározás technikailag és a jelenség leírása szempontjából is helytálló. A tranziensek azonban megjelenésük szerint lehetnek lökéshullámok, tüskék és impulzusszerû zajcsomagok. Az átmeneti feszültségnövekedés két- vagy több áramvezetô felület, réteg, stb. között mérhetô, erôsáramú hálózat esetén a fázisvezeték, a nulla-vezeték és a földvezeték között értelmezzük. A konkrét idôtartam néhány mikro-szekundumtól (10-6 sec) néhány ezredmásodpercig terjedhet.

A "feszültség-lökés" kifejezés széles körben használatos, de az óvatosság helyénvaló alkalmazása- kor. Sokhelyütt, az elektromos szolgáltatóknál a feszültséglökés kifejezést egy kitartott, több ciklusidôt átfogó túlfeszültségre használják. A tárgyalt speciális zavarokat általánosságban a hálózati feszültség lefolyásának a normál szinuszos áramalaktól való eltérésével jellemezhetjük. A "kimaradás", az "energia kimaradás", a "hálózat-kimaradás" kifejezések mind arra a jelenségre vonatkoznak, amikor az energiaellátó hálózat szolgáltatása néhány ezredmásodperctôl akár sok órányi idôtartamra kimarad. Azok a nagyon rövid megszakadások, amelyeket villámcsapások okoznak, elegendôek lehetnek számítógépek és egyéb érzékeny elektronikus eszközök tönkretételéhez.

A jelenség altípusai:
A feszültségesések vagy tápkimaradások a hálózati feszültség huzamosabb csökkenését okozzák, a túlfeszültség a hálózati feszültség megnövekedését okozza, a feszültség-hasak vagy feszültség-lökéshullámok megnövelik a hálózati feszültséget, az átmeneti túlfeszültségek, tüskék vagy impulzus-zajcsomagok mind idôtartamuktól függetlenül a hálózati feszültség megnövekedését okozzák.
Az elektromos zaj vagy nagyfrekvenciás interferencia (RFI) , egy folytonos nagyfrekvenciás jel (5kHz vagy annál magasabb), amely ráül a normál szinusz hullámra (rá-szuperponálódik).
Harmonikus-torzítás esetén a hálózati színuszos jel alakja torzul, a jelenség 3kHz feletti zavarójel esetén jelentkezik.
Nukleáris elektromágneses impulzusok (NEMP), vagy elektromágneses impulzusok, amelyek atomrobbanásoknál és nagyerejû naptevékenység esetén keletkeznek, rendkívül gyors felfutású tû-impulzusok alakjában jelentkeznek, ráülve a hálózati színuszgörbére.
Az elektrosztatikus kisülés (ESD) jelensége különbözik az eddigiektôl. Ez a jelenség nem hajlamos az elektromos hálózat kábelén vagy adatkábeleken való terjedésre. Elektrosztatikus feltöltôdés jön létre két szigetelô anyag egymáson való elmozdulásakor, dörzsöléskor. A feltöltôdött tárgy töltése kisül, amikor érintkezik egy vezetôvel. Legegyszerûbb példája ennek, amikor valaki mûszálas anyagú padlószônyegen járkál. Ez esetben a kisülés megtörténik az ajtókilincs megfogásakor, vagy rosszabb esetben, a számítógép billentyûzetének leütésekor.
Az elektromágneses interferencia (EMI) rendkívül széles kérdéskört ölel fel, a rendszer-interferenciák világába tartozik.
Az elektromágneses kompatibilitás (EMC, összeférhetôség) egy szemléletmódot jelöl, amellyel az elektromágneses interferencia megelôzésére törekszünk. Az EMC gyakorlata azt diktálja, hogy már a potenciális interferenciaforrások tervezésénél zárjuk ki a többi berendezésre való hatás lehetôségét, továbbá a veszélyeztetett berendezéseket is tervezzük ellenállóvá a lehetséges interferenciával szemben. A villámlás természetesen nem elôzhetô meg forrásánál és egy EMC-vel szembeni védelem nem ad menedéket a villámmal szemben.

Hogyan keletkezik átmeneti túlfeszültség?
Két fô oka lehetséges: villámcsapás és elektromos kapcsolási jelenségek.
A villámcsapás. A villámláskor tapasztalt félelmetes kisüléseknél a fellépô áramok elérhetik az 530 000 Ampert is, alsó határértékük 200 000 Amper körül becsülhetô. Amikor a villám egy villámvédelem nélküli épületbe vág, ez az áram utat keres magának az épületen és annak szerkezetén át a földhöz, szabálytalan és megjósolhatatlan úton-módon. Az épület megrongálódik és tûz üthet ki. Bár átmeneti túlfeszültség keletkezik , ez csak egyik vetülete az épületet és annak belsô terét fenyegetô veszélynek. Az esetben viszont, ha a villám egy jól megépített villámvédelmi rendszert talál az épületen, a villám lefutási útvonala meghatározható. Az átmeneti túlfeszültség rezisztív, induktív és kapacitív csatolást hozhat létre.
A villám okozta átmeneti túlfeszültség felléphet, ha a bejövô elektromos hálózati felépítményt közvetlen villámcsapás éri; a villám közvetett hatásaként, amikor a bejövô hálózati felépítménybe rezisztív, induktív, vagy kapacitív úton jut be.

Villám miatti túlfeszültség
induktív útvonalon

Közvetlen villámcsapás nagyfeszültségû tápkábelbe
A nagyfeszültségû tápkábeleket ért villámcsapás megszokott jelenség. Gyakori elképzelés, hogy a nagyfeszültség letranszformálása során eltûnik a keletkezô átmeneti túlfeszültség. Ez nem így van. Bár a transzformátor a vonal és a föld közötti átmeneti túlfeszültséggel szemben védett, de a vezetékeken egymáshoz képest fellépô átmeneti túlfeszültség csillapítatlan. (Értelmezés szerint a "vezeték és föld között" kifejezésen a fázisvezeték és föld közötti, vagy a nulla-vezeték és a föld közötti felállást értjük, a "vezeték és vezeték között" kifejezésen pedig a fázis és fázis közötti, vagy a fázis és a nulla-vezeték közötti felállást értjük.)
Amikor nagyfeszültségû vezetékeket villámcsapás ér, azok átívelnek a földhöz. Egyik vezeték a másik után húz át a földre, átalakítva a vezeték és a föld közötti tranzienst egy vezeték és vezeték közötti tranzienssé, ez pedig könnyedén áthalad a transzformátoron.
Tehát a transzformátor menetei közötti kapacitás, a vezetékek bármilyen kombinációja esetén tranzienseket okoz a transzformátoron átvivô nagyfrekvenciás úton. Ez a jelenség megnövelheti a már létezô, a vezetékek közötti tranziensek hatását, valamint utat nyit a transzformátoron keresztül a vezeték és a föld közötti tranzienseknek.

 

Közvetlen villámcsapás kisfeszültségû vezetékbe vagy telefon vonalba
Ilyen esetekben a fellépô áram nagy része a földbe vezetôdik, a vonalnak a földhöz való átívelése miatt. A villámcsapás áramának egy viszonylag kicsi (de pusztító) része végighalad a vezetéken az elektronikus berendezésekig. A rezisztív csatolás a legáltalánosabb oka az átmeneti túlfeszültségnek és ez a föld alatt vezetett és a felszíni vezetékeket egyaránt érinti. Rezisztív csatolású tranziensek lépnek fel amikor a villámcsapás miatt megnô az elektromosan összekötött épületek vagy épületcsoportok (vagy szerkezetek) közötti elektromos töltéskülönbség.
Ismert példák az elektromos összekapcsolódásra:
-trafóház és épület közötti vezeték,
-épülettôl-épületig haladó hálózati vezeték,
-az épületet külsô világítótesttel összekötô vezeték, a kábeltévé vezetéke,
-biztonsági berendezés vezetéke,
-a telefonhálózat kifejtési pontja és az épület közötti vezeték,
-az épület telefonvonalai közötti vezeték,
-az épületen belüli LAN-ok, vagy adatátviteli vonalak közötti összeköttetés,
-jelátviteli- vagy tápfeszültség vonalak egy épülettôl a kültéren telepített érzékelôkhöz.

Harmat Lajos
(folytatjuk)


10 éves az RS6000 család

1974. Elkezdôdik a RISC processzor tervezése
1988. Magyarországra eljut az IBM RT egy példánya
1990. RISC processzorral mûködô RS6000 létrejötte
1991. ELTE számára az elsô RS6000 átadása (még mûködik)
1992. ABB Láng Kft. (Baan elôdje) számára sokfelhasználós rendszer átadása
1993. Power PC megjelenése
1994. SP2 (Ma RS6000 SP) számítógép ELTE számára molekula modellezésre
1999. Egymilliomodik berendezés átadása (többek között a Matáv tudakozó rendszere is RS6000 alapú)
2000. 2-4, ill. 4-8 proccesszoros szerverek bejelentése
Az IBM az RS/6000 középkategóriájú szerver család 10 éves születésnapi rendezvényén jelentette be a réz alapú technológiára épülö új generációt, melyek nagygépekre jellemzô megbízhatóságot és szervízelhetôséget, valamint magasabb rendelkezésre állást biztosítanak a hagyományos vállalati adatközpontok és az internetes vállalatok számára egyaránt. A 2-8 processzoros M80, H80 és F80 szerverek rack és asztali kivitelben, valamint fürtözött véltozatban is kaphatóak, így a gyorsan növekvô szolgáltató, valamint az induló webes cégek számára is rugalmas rendszerek alakithatóak ki. Az IBM AS/400e Model 840 szervereiben használják elôször a 2200 MIPs teljesítményre képes réz és SOI (silicon-on-insulator) technológiájú chipeket. A most bemutatott szerver rekordot döntött a Java szerver oldali benchmark teszt szerint. Az OS/400 V4R5 operációs rendszer beépitett XML támogatással rendelkezik.


Számítástechnikai szürkegazdaság I. rész

Pénzmozgások árnyékban...

Közel harminc cég képviselôjét kerestük meg, mondja el, hogy mit ért fekete, és mit szürke tevékenységen. Mint megtudtuk, mindenki ugyanazt mondja, de mást ért alatta. Szerzônk a kapott válaszok alapján három, egymástól jól elkülöníthetô csoportot próbál bemutatni. Terjedelmi okok miatt most az elsô két csoportról olvashatnak, a harmadik csoport és a hivatalos szervek véleménye a következô számban lesz olvasható.
Ma már szinte bármilyen, számítástechnikával kapcsolatos sajtótájékoztatóra kerül sor, rendszeresen utalnak a fekete illetve szürke kereskedelem miatti károkozásra. Konkrét kérdéseinkre adott válaszokból azonban kitûnik, hogy nagyon eltérô értelemben használják különbözô cégek képviselôi ugyanazokat a szavakat.

Ha túlvásárol a disztribútor...
A legegyszerûbb helyzet azoknál a termékeknél található, ahol a beszerzés néhány helyrôl történik, egyedi azonosítóval el vannak látva, és a szervízelés, garanciális javítás és más szolgáltatások során követhetô a termékek sorsa. Ekkor többnyire szürke kereskedelemre kerül sor, melynek fô oka a viszonteladók közti verseny.
A legnagyobb viszonteladóknak a termékek megjelenésekor ajánlatot kell tenniük a gyártó számára, hogy adott határidôn belül mekkora nagyságrendû értékesítést vállalnak az adott piacon. A gyártó ezek alapján köt velük egyedi szerzôdést és ad egyedi árengedményeket. A viszonteladók piaca földrajzi területekre van felosztva, és az ajánlatok alapján kerülnek a termékek beazonosításra, ez alapján a gyárból már az adott piacra szánt mennyiségû termék kerül ki.
Akkor jelentkezik a probléma, amikor kiderül, hogy valamelyik nagy viszonteladó nem képes a vállalt mennyiséget az adott piacra eladni. Mivel a gyártó nem veszi vissza a terméket, így a disztribútor vagy lenyeli a veszteséget, vagy megpróbálja más piacon értékesíteni.
Utóbbi a gyártó számára nem elfogadható, és ennek általában meg is vannak a szûk körû következményei: az adott viszonteladó a következô akcióból részlegesen vagy teljesen ki lesz zárva, illetve az egyedi szerzôdés révén fogja a gyártó éreztetni a rosszallását. A végfelhasználók ebben az esetben vétlenek, a helyi területi képviselô vagy a szervízek azonban éreztetik velük, hogy nem teljesen tiszta forrásból vásároltak. A fekete kereskedelem ebben a csoportban azon tömegméretekben eladható szoftverek esetében jelentkezik, ahol rengeteg viszonteladó van, és alacsony szintû az ellenôrzés.

Amikor a kereskedô másol szoftvert...
Ekkor a viszonteladók közti verseny miatt minél nagyobb mennyiségû értékesítésnek kell történnie, ugyanakkor a nemzetközi szerzôdés szövege szerint az értékesítéssel a tulajdonjog átadása nem történik meg, csak a használati jog. Emiatt a kereskedôre van bízva, hogy a szoftver telepitô készletérôl készít-e másolatot a vevô számára annak érdekében, hogy ne kelljen neki gyakran kimenni a vevôkhöz és újra telepíteni a meghibásodott programokat.
Mivel az ilyen szoftverek értékesítése esetében a területi képviselô minden járulékos szolgáltatást a kereskedôre hárít át, így többnyire nincs tömeges visszajelzés, hogy egy, a kereskedô által megvásárolt telepitô készletrôl valójában hány másolat készült. Ugyanakkor a vevôk közvetlenül megvásárolhatják a szoftver "dobozos" változatát, amikor egy dobozban benne vannak a kézikönyvek és az oktató anyagok is. Ekkor a vevôre van bízva, hogy a megvásárolt példányt -a licencfeltételeket esetleg be nem tartva -hány számitógépen telepiti, és ebbôl mennyit jelent be a területi képviseletnek, azaz fizeti meg utána a jogdíjat.

Árengedményes akcióknál kiderülnek a turpisságok...
A fentiek miatt mind a visszajelzés, mind az ellenôrzés nagyon nehéz, ezért közvetett módszerekkel történik az adatgyûjtés. Rendszeresen akciók kerülnek meghirdetésre, illetve a gyakran megjelenô újabb változatokhoz vagy más programokhoz olcsóbban juthat hozzá a vevô, ha egy korábban vásárolt termékkel rendelkezik. Ezeknél az akcióknál történik meg az egyedi azonosítók bekérése, így akkor derülhet ki, hogy hányszor szerepel ugyanaz a termékazonosító különbözô vevôknél, és már csak egy lépés, hogy megtudják, hogy legelôször melyik kereskedô számára lett eladva ez a sorozatszámú termék. Az elmúlt egy év tapasztalata alapján emellett megkezdôdött a vevök megyôzése többnyire burkolt fenyegetést tartalmazó reklámok és egyes rendôri intézkedéseket követô kampány révén. Ezzel azokat a vevôket próbálják vásárlási szokásaik megváltoztatására bírni, akik képesek saját maguk és környezetük számára ellátni a szoftverek karbantartási és üzemben tartási munkáit, valamint rendszeresen újabb programokat szereznek be és adnak tovább.

Gyártás bérmunkában és fusiban
A másik jól elkülöníthetô csoport azon termékek -és itt már nem csak számítástechnikai termékek jönnek szóba -esetében definiálható, ahol jellemzôen valamilyen piacvezetô cég neve alatt kerül forgalomba a termék, azaz a termék árának jelentôs része a cég nevének, vagy egy védjegynek a használati díja, a gyártási illetve elôállítási költség lényegesen alacsonyabb. Ekkor három eset lehetséges:
a, a gyár nagyobb kapacitással rendelkezik, mint amennyit a vevô kér, így a fölös kapacitását másoknak értékesiti -ezt néha "klasszikus ázsiai kereskedelmi mentalitás" néven is emlegetik. Ezt a vevô igyekszik elkerülni, mert tömegméretû termelés esetén a többletkapacitás értékesítése olcsóbban történhet, mint a lekötött mennyiségé, hiszen a kalkulációban minden fix költséget a lekötött mennyiséggel fizettetnek meg. Ezért többnyire van valamilyen kitétel a szerzôdésben, hogy egyetlen darabot sem gyárthat más megrendelônek.
b, a gyár gyártja az adott terméket, de csak korlátozott kapacitást vásárol a vevô, ugyanakkor más piacokra lehetôség van értékesíteni. Ekkor a vevô engedélyezi a többletkapacitás értékesítését más vevôk más piacokon történô értékesítése céljából, és többnyire szerepel a szerzôdésben néhány kitétel a termék kinézetérôl, formájáról, adott piacokon való megjelenésének tiltásáról, stb. A gyakorlatban ekkor a másik vevô révén juthat be mégis a termék az eredetileg tiltott piacra is, és az is elôfordulhat, hogy a gyártó úgy szállítja, hogy a külsô megjelenése átváltoztatható a fô vevô által rendelt termékhez hasonló megjelenésûvé.
c, a termék gyártása egyszerû, gyorsan megoldható, illetve nem védik az adott területen szabadalmak vagy más jogi elôírások. Ekkor egyes gyártók gyorsan ráállnak az elôállítására, hamarosan kisebb változtatásokat hajtanak végre rajta, és esetleg önálló termékként, de olcsóbban juttatják a piacra.

Fodor Albin
(folytatjuk)


Samsung születésnap - új szlogennel

Multimédia koreai módra

Kettôs ünnepet ül a Samsung Electronics ebben az évben. Egyrészt idén harminc éves a koreai cég és ez alatt a harminc év alatt több területen is igen elôkelô helyezést ért el az elektronikai cégek rangsorában. A egyik véglet, hogy a tekintélyes Forbes magazin a háztartási gépek rangsorában elsô helyezettnek nyilvánította a Samsungot. A másik végletként talán a CDMA rendszerû mobiltelefonok gyártásában kivívott elsô helyet vagy a DRAM memóriák terén kivívott jelentôs technológiai elônyt említhetjük, hiszen a koreai cég a 64 megabites és a 256 megabites memóriák mellett már megjelent az 1 gigabites DRAM áramkörrel is a piacon.
A másik ünnep a Samsung Electronics Magyar Rt. nevéhez fûzôdik, ôk ugyanis éppen tíz éve kezdték meg hazai tevékenységüket és ez alatt több területen szintén sikerült megszerezni az elsô helyet. A szórakoztató elektronika területén a színes televíziókkal, a háztartási gépek üzletágában például a mikrohullámú sütôkkel tavaly az elsô helyen végeztek.
A tiszteletre méltó eredmények ellenére sem ezért tartott reprezentatív termékbemutatót a Samsung, hanem abból az alkalomból, hogy most kezdik meg annak az új, digitális termékcsaládnak a forgalmazását, mely akár gyökeresen átalakíthatja bizonyos generációk életmódját a közeljövôben.
Jong-Yong Yun, a Samsung Electronics elnök-vezérigazgatója bevezetô elôadásában kiemelte, hogy a cég új termékcsaládja híven tükrözi azt a stratégiai vonalat, mely azon a felismerésen alapul, hogy a személyes és a multimédiás eszközök esetében a jövô a digitális kapcsolaté. Ezt tükrözi az új reklámszlogen is: "SAMSUNG DIGITall: Everyone's Invited". A szlogen mellett persze a termékek hordozzák igazán ezt a nézetet, ahol négy területre összpontosítanak: a személyi multimédia, a mobil multimédia, az otthoni multimédia és a kulcskomponensek fejlesztésére, gyártására.
Az elnök-vezérigazgató szavaiból az is kiderült, hogy a cég jelentôs erôforrásokat tartalékol a fejlesztésre. Terveik szerint 2005-ig a digitális termékek forgalma eléri az 57,8 milliárd dollárt és ennek a célnak a megvalósítás érdekében közel 12 milliárd dollárt fordítanak a K+F tevékenységre. Ebben az évben 1,73 milliárd dollár van elôirányozva erre a célra.
A cég dimenziói jól mutatják, mekkora piacot fednek le ezek a számadatok: a Samsung 46 ország 79 telephelyén összesen 60 ezer alkalmazottat foglalkoztat és emellett 8 K+F központot mûködtet a világon. A Samsung nem titkolt célja, hogy a világ elsô három digitális termékszállítója közül az egyik legyen.
Loós Balázs marketing igazgató arra hívta fel a figyelmet, hogy a Samsung az új piaci körülmények között csak új stratégiával lehet eredményes. A volument a választékgazdagság, a piaci szegmentációt a piaci integráció kell, hogy felváltsa. A Samsung az üzletágak közötti integráció úttörôje is, ez további lehetôségeket ad a kezébe a jövôre vonatkozóan.
Az ünnepi hangulat mellett természetesen a legnagyobb érdeklôdés az új termékskálát övezte, melynek a középpontjában egy kicsi kártya, a Samsung saját fejlesztésû, digitális, 32 megabájtos SmartMedia kártya állt. A nagy memóriakapacitás lehetôvé teszi kép- és hanganyagok tárolását, szállítását és berendezések közötti mozgatását, s feltöltésük egyaránt lehetséges az egyes eszközökrôl, az Internetrôl vagy más médiáról az ahhoz illeszkedô eszközök, termékek segítségével. A multimédia platformnak tehát ez a kártya képezi az alapját. A mindössze 2 gramm tömegû kártya 4,5 cm x 3,7 cm méretû és 0,76 mm vastag, tehát akár 10-20 darab is könnyedén elfér a zsebben. A kártyához kidolgozták a SmartMédia adaptert is, mely lehetôvé teszi a kártya PCMCIA interfészen keresztüli csatlakoztatását PC-hez illetve notebookhoz is.
S hogy mihez használható a kártya? Nos, például a Yepp MP3-as lejátszóhoz, mely egy audio tömörítést alkalmazó digitális lejátszó készülék. A CD minôségû, Internetrôl letölthetô hangfájlokat a SmartMedia kártyán lehet tárolni és a Yepp MP3-on lejátszani. A készülék maga is tartalmaz egy 32 megás memóriát, valamint egy FM rádiót is. A vízálló kivitelû készülék elsôsorban a fiatal generáció kedvence lesz és egy csapásra népszerûvé fogja tenni a SmartMedia kártyák csereberéjét.
A fényképezés fiatal szerelmeseinek szánja a Samsung az SD-80-as digitális fényképezôgépet, melynek tároló egysége ugyancsak a SmartMedia kártya. A 850 ezer képpontos fényképezôgép JPEG tömörítést használ, NTSC és PAL kompatibilis és RS-232C interfésszel képes együttmûködni Windows 9*, Windows NT és Macintosh OS operációs rendszerrel. A 4 megabájtos SmartMedia kártya minôségtôl függôen 10-45 képkocka rögzítésére alkalmas.
Professzionális fényképezéshez az SD 007 típus található a Samsung palettáján. Az 1152x864 képpontos gép szintén SmartMedia kártyára dolgozik, beépített digitális zoommal, idôzített és sorozatfelvétel lehetôségével, makro funkcióval.
Ha a kártyán lévô információkat, fényképeket, zeneszámokat másnak szeretnénk elküldeni, akkor a WVP-SM web képtelefon lehet segítségünkre. A berendezés segítségével az Interneten keresztül lehet átküldeni egymásnak a SmartMedia kártyák tartalmát. A készülék a H.323 ajánlásnak megfelelôen alkalmas az Interneten keresztüli telefonálásra is, sôt maximum 15 kép/másodperc sebességgel videotelefonként is használható.
Nálunk ugyan nem használható, mégis megtekintésre érdemes volt a CDMA rendszerrel mûködô Anycall MP3 multimédiás mobiltelefon, ha másért nem, hát azért, mert ezek a készülékek itthon is mindenképpen megjelennek majd a harmadik generációs mobil rendszer bevezetése után. Az egybeépített mobiltelefon és MP3 lejátszó 120 perces (!) hangfelvétel készítésére is alkalmas, tehát magunkkal vihetjük diktafon helyett is. Természetesen ebben az esetben az MP3 zenei memóriáját használja a készülék, ekkor kedvenc zeneszámainkat a készülék törölni fogja a memóriából. A 90 grammos készülék a koreai piacon az ifjúság és a középkorú menedzserrétegben igen népszerû.

B. I.