Nyilvános távközlés

Konferencia az egységes Hírközlési Törvényrôl

Lobbik és érdekeik

Mint ismeretes, hónapok óta folyik a hírközlés szabályozásának az alapjait érintô Egységes Hírközlési Törvény (EHT) mûhelymunkája. Elôször megszülettek az alapelveket kijelölô Tézisek, majd megkezdôdött a tervezet szövegének részletes kimunkálása. A rendkívül összetett szabályozási munka aktuális állapotáról a Hírközlési Fôfelügyelet honlapján keresztül bárki képet alkothat (www.hif.hu), emellett azonban fontos, hogy idôrôl-idôre nyilvános fórumokon hallgassák meg egymás véleményét az érintett szereplôk. Erre biztosított lehetôséget a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) azzal, hogy egész napos konferenciát szervezett az EHT tervezetérôl.
Azt persze a konferencia idôpontjának meghirdetésekor senki nem tudta, hogy a tervezet milyen stádiumban lesz az esemény napján, így a véletlennek köszönhetô, hogy miközben a szolgáltatók még a tervezet 4. változatáról vitatkoztak, addig a szabályozási munkában vezetô szerepet játszó elôadók már az 5. változatról tudtak információt adni. Ettôl azonban még érdekesebbé vált a konferencia, hiszen mindenki számára kézzelfoghatóvá tette, hogy az egymás után megszületô tervezetek a viták következtében érzékelhetô változásokat mutatnak. Még egy szempontból szerencsés volt a vita idôpontjának a megválasztása. Ezen az eseményen vált ugyanis egyértelmûvé, hogy a hazai távközlés liberalizációjának az idôpontját nem lehet elôrébb hozni, az erre irányuló tárgyalásokon nem sikerült olyan kölcsönösen elônyös konstrukciót találni, mely a szolgáltatók (elsôsorban a Matáv Rt.) és a KHVM számára egyaránt elfogadható lett volna. A rendezvényt megnyitó Katona Kálmán szerint ezzel viszont enyhül az idôkényszer, hosszabb idô marad a végleges változat egyeztetésére, ha már így alakultak az események.

Igazodás a változó EU-hoz
Bölcskei Imre
elôadásában azokat a kulcskérdéseket mutatta be, melyek alapvetôen meghatározzák a tervezet felépítését, jellegét. Ezek közül is kiemelte az összeegyeztethetôséget az Európai Közösség szabályozási elveivel, a hírközlési szolgáltatások és hálózatok engedélyezési rendszerét, az általános engedélyezést és bejelentést, az összekapcsolás és együttmûködés kérdéskörét, a jelentôs erôvel rendelkezô szolgáltatók külön szabályozását, a versenyt, mint alapvetô célt, az egyetemes szolgáltatás témakörét, a frekvenciagazdálkodás, a számgazdálkodás és használatuk területét, a díjszabályozást, a piacfelügyelet kiépítését és végül, de nem utolsó sorban az állami intézményrendszer kérdését.
A törvényjavaslat szerkezetét dr. Baksa Sarolta mutatta be a résztvevôknek. Ebbôl kiderült, hogy külön rész foglalkozik az állami feladatkörökkel, a korlátos erôforrások használatával, a hírközlési piac szabályozásával, de önálló részben szerepelnek az együttmûködési szabályok és a piacfelügyelet is.
Frischmann Gábor, a HIF elnöke az Európai Közösség távközlés-szabályozási elveit vetette össze az 5. számú tervezettel. A legnagyobb eltérést az engedélyezési rendszerben észrevételezte, a számgazdálkodás területén sem tökéletes még az összhang, alapvetôen azonban úgy tûnik, az EU harmonizáltságot biztosítja a tervezet. Néhány kérdés azonban még nyitott és a részletekben még további vitalehetôség van. Közben persze arra is figyelni kell, mennyit változik az EU szabályozási koncepciója, hiszen az új EU szabályozás és az EHT hatálybalépése - ahogy ma látszik - idôben nagyon közel lesz egymáshoz.

Ne kapkodjuk el a törvényt
A konferencia második részében a piaci szereplôk mondták el gondolataikat. Tekintettel arra, hogy ôk még az elôzô változat ismeretében mondtak véleményt, inkább az általános megjegyzéseket emeljük ki az elhangzottakból. Dr. Pápai Zoltán tanácsadó abból a szempontból elemezte a tervezetet, hogy az mennyiben versenybarát. Véleménye szerint a piaci szereplôk szabályozási igénye a monopóliumból a liberalizációba való átmenet során elôször növekszik, majd a monopóliumok leépülése után fokozatosan csökken. Most a növekedô szakaszban vagyunk, ahol verseny pártoló szabályozás kell és fontos, hogy minél kevesebb eldöntetlen kérdés maradjon. Ehhez képest Pápai szerint a tervezet még nem versenybarát, de ugyanakkor túl liberális. Utóbbira példaként a "Felhatalmazások" címû részt említette, ahol azokat a területeket sorolja fel a tervezet, melyet külön miniszteri rendeletek fognak szabályozni.
Fellegi Tamás, a Matáv Rt. vezérigazgató-helyettese (aki a napilapok hírei szerint idôközben távozott a cégtôl, a szerk.) azt tartotta fontosnak, hogy az új szabályozás ismerje el az eddigi beruházásokat. Szerinte inkább általános versenyszabályozásra van szükség, nem vállalatokat, hanem a piacot kell szabályozni. Üdvözölte, hogy a tervezet a szolgáltatókon belül csak a jelentôs piaci erôvel rendelkezôkrôl beszél és nem született meg a domináns szolgáltatói kategória, hiszen ezt az EU sem kívánja bevezetni. A jelentôs piaci erôvel rendelkezô szolgáltatók esetében viszont célszerû lenne azt is rögzíteni, hogy ez milyen kötelezettségeket jelent. Reális célkitûzésnek értékelte a tervezet azon törekvését is, hogy azok számára ne legyen könnyû a piacra jutás, akik csak a piacot akarják lefölözni és nem hosszú távra terveznek. Végezetül lándzsát tört amellett, hogy inkább csússzon az EHT elfogadása, de ne legyen elhamarkodott, átgondolatlan. Annak a vesztese ugyanis szerinte a fogyasztó lesz, akire a hátrányt áthárítja a szolgáltató.
Horváth Pál öt alternatív szolgáltató, a GTS, a Novacom, a Pantel, az UPC és a Vivendi nevében mondta el véleményét. Dicsérte a rendezvény idôszerûségét, mert szerinte a piac most nem kiszámítható, bizonytalan, amit a befektetôk nem szeretnek. Ebben a helyzetben fontos, hogy a piaci szereplôk összejöhessenek és elmondhassák véleményüket. Horváth szerint a valóság messze elôbbre jár, mint a szabályozás, aminek következtében a piac igen messze van az egyensúlyi állapottól. Megerôsítve Pápai szavait, valóban igény van a szabályozásra. Jelenleg a jogi és szabályozási keretrendszer hiányosságai hátrányba hozzák az alternatívokat, ezért ezen a területen azonnali lépések szükségesek. Ugyanakkor azonban az EHT-t tényleg nem szabad elsietni, hiszen ez sokkal többrôl szól, mint a liberalizáció. Ez a törvény egyben az informatikai társadalom alapfeltétele is, amit csak olcsó távközléssel lehet létrehozni. Célszerû lenne tehát az EHT tárgyában komoly párbeszédben kialakítani a szabályozás elemeit, hiszen már megszûnt az indoka a rohanásnak.

Nincs összhang a médiatörvénnyel
Hegedûs Sándor
, az Antenna Hungária Rt. informatikai és stratégiai igazgatója egészen más megközelítésbôl vizsgálta a tervezetet. Véleménye szerint az egyik legfontosabb szempont, hogy a törvény ne szabjon gátat az innovativitásnak.. Ez a tervezet azonban nem ad terepet az információs társadalom új szolgáltatásainak. Sok mindent szabályoz, amit nem biztos, hogy itt kellene, ilyen pl. az NHIT módosuló szerepe vagy a HIF tevékenysége. Ugyanakkor nem teremti meg továbbra sem az összhangot a médiatörvény definícióival, nem tér ki olyan új, de szinte napokon belül megjelenô újdonságokra, mint a digitális televíziózás, a webcast.. Szintén nem kellôen szabályozott Hegedûs szerint az ingatlanhasználat a tervezetben. A szûkös erôforrások tekintetében nagyon helyes, hogy pl. a frekvenciák esetében a hatékony spektrumkihasználás került a középpontba, azonban éppen ezért fontos lenne az átruházhatóságot is megengedni.
Szabó György a Magyar Posta Rt. részérôl fejtette ki véleményét a tervezetrôl, majd befejezésül panelvita következett, melynek részleteit röviden az alábbiakban láthatják az Olvasók.

Balassy Zsolt, TÉF
Elsô észrevétele, hogy a postai részek tekintetében nem alakulhat ki szakmai vita, mert nincsenek még vitaképes alternatív postai szolgáltatók. Erre pedig meg kellene teremteni a lehetôséget. Második észrevétele, hogy a hatóság mûködési rendjével foglalkozó részek túlsúlyosak. A harmadik - elvi - észrevétel, hogy az 1993-as távközlési törvény nevesített néhány érdekvédelmi szervezetet, de ezek száma azóta megnôtt. Számukra is lehetôséget kellene biztosítani a véleményalkotásra. Jó lenne, ha az érdekvédelmi szervezetek összes elhangzó véleménye legalább megfontolásra kerülne, s ezután az elfogadottak beépülnének a törvényalkotás folyamatába.

Jereb László, TMMB
A TMMB az elsô változatot véleményezte és ahhoz 30 oldalas véleményt adott. Az elvi jellegû megállapításokból hármat emelt ki. Az elsô, hogy a törvény egységessége szóhasználatban és tartalmilag még nem jött létre. Emellett fontos még a médiatörvénnyel való összhang és a polgári és kormányzati hírközlés egységességének megteremtése is. A második a nemzeti szabályozó hatóság kérdésköre, ebben a 4. változat jelentôsen elôrelépett az 1. változathoz képest. A harmadik témakör a versenyszabályozás, az összekapcsolás és a hozzáférés. Ezt az elsô változat szinte megkerülte, a mostani már jobban kezeli, de ezen még lehetne csiszolni a megoldások tekintetében. Végezetül örömmel látta, hogy a TMMB helyett már a korszerûbb Infokommunikációs Szakértôi Bizottság elnevezés szerepel.

Turányi Gábor, MKHSZ
A távközlési törvényhez képest az EHT elôrelépést jelent, de ez még mindig fôként távközlés. Például a kábeltelevízió, mint szó meg sem jelenik benne. Szintén nincs benne mûsorszórás, mûholdas adatátvitel, digitális mûsorelosztás és sok egyéb korszerû, a jövôben elôkerülô megoldás sem. Ami még fontos lenne: a fogalmak egységesítése, mert az borzasztó, hogy ahány törvény, annyi eltérô fogalmi meghatározás létezik. A másik, hogy legalább címekben fel kellene sorolni, mire ad felhatalmazást az EHT, mert egyébként nem lehet eldönteni, mi fog megjelenni késôbb és mi az, ami csak feledésbe merült.

Marchhart Pál, Vodafone
Bár ez a tervezet még változtatásra szorul, mégis elôrelépést jelent. Amit fontosnak lát, az, hogy a szabályozó hatóság tevékenysége valóban arra terjedjen ki és korlátozódjék, mint ami az anyagban van. Fontos téma az árszabályozás kérdése is, mert a de facto monopólium egy ideig még a 2001 végén beköszöntô liberalizáció után is fennmarad, ezt az EHT-nak kezelnie kell. Fontos az is, hogy idôtálló legyen a törvény, tehát a részleteknek nem itt van a helyük. A legfontosabb azonban, hogy jó törvény szülessen, s nem az, hogy hamar. Végezetül két olyan területet említett, ami nekik nagyon fáj. Az egyik az ingatlanhasználattal kapcsolatos 29-es rendelet, mely rengeteg nehézséget okoz a bázisállomások építésében, a másik az adatszolgáltatás sokfélesége, amin jó lenne áramvonalasítást végezni.

S. Tóth Ferenc, MKKSZ
Örömére szolgál, hogy az EHT rendezni kívánja az összekapcsolási kérdéseket, hiszen a vezetékes kábel- illetve mûsorelosztó rendszerek esetében ez komoly probléma. Ugyancsak örül, hogy a minôség kérdése megjelenik az EHT-ben.. A helyzetébôl adódóan az engedélyezés vagy bejelentés kérdésben az engedélyezés mellett voksol.

Kéry Ferenc, MKSZ
Mivel az egyik legfontosabb rájuk vonatkozó törvény a médiatörvény, nem látja, hogyan fognak megoldódni azok a problémák, melyek abból fakadnak, hogy a médiatörvényhez nem lehet hozzányúlni a kétharmados szabály miatt. Aggasztó a szakma számára az is, hogy a széles sávú szolgáltatások most induló terjedését nem kíséri semmilyen átmeneti védelem a domináns szolgáltatóval szemben. Végezetül a kábeltévé piacon több száz mikroterületen mûködô szolgáltató mûködik. Az egységesség azt kívánná, hogy ugyanolyan adminisztrációs követelményeknek tegyenek eleget, mint pl. a Matáv. Ez szinte lehetetlen, ezért javasolja a differenciálást.

Lakatos Péter, LTO szövetség
Általános véleményként úgy látja, a legfontosabb kérdés, hogy az új törvény hogyan fogja a világban végbemenô robogásban a folyamatos döntések lehetôségét biztosítani. A feladat az, hogy ezt a lehetô legjobban elô tudja segíteni. Konkrét véleményként sürgetônek látja a hálózatok összekapcsolását érintô költségorientált díjazási rendszer megjelenését. Remélhetôleg ez az EHT új - számukra még nem ismert - változatában már markánsan megjelenik.

Kis Anna, Pannon GSM
Továbbra is úgy ítéli meg, jobban kellene szegmentálni a domináns, illetve jelentôs piaci részesedéssel rendelkezô szolgáltatók fogalomkörét. Egyetért az LTO-kal az összekapcsolási díjak költségalapú szabályozásában. Fontosnak látja a szomszédjogok szabályozását, ami a mobil szolgáltatókat igen érzékenyen érinti. Azt is lényegesnek tartja, hogy az általános engedélyek és bejelentések köre szélesedjen, mert ez nagy terhet venne le az ellenôrzô hatóság válláról. Végezetül úgy látja, hogy a törvény célját újra kell gondolni arra vonatkozóan, mit is vár el a törvénytôl a piac az új, innovatív szolgáltatások terén.

Tompa Ferenc, Westel 900
Egyetért Katona miniszter úrral abban, hogy nem hajt a török a szabályozás kialakításában. Legyen felmentve a KHVM apparátusa az idôkényszer alól. Ne legyen viszont felmentve a szakma annak a felelôssége alól, hogy konzisztens, releváns és lehetôleg teljes körû szabályozás szülessen. Az EU csatlakozással kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy sem azt nem tudjuk, mikor csatlakozunk, sem azt, hogy akkor éppen mi lesz az elvárás. Ráadásul az EU jogrendjének egy jó részét azok a bírói ítéletek alkotják, melyekbôl már 6500 született és mindössze 135 van magyarra lefordítva. Nem egyszerû dolog tehát látni, mihez is kell száz százalékig alkalmazkodnunk. Kiemelte, hogy a kiszámítható szabályozásra valóban nagy szükség lenne, ezért nem ért egyet a rendeleti alapon történô szabályozással - már csak a befektetôk érdekei miatt sem.

Dömölki Bálint, Infórum
Azt a kérdést vizsgálta, mennyiben foglalkozik az EHT az informatikával. A 4. változatban még vannak erre utaló mondatok, de az információs társadalom infrastruktúráját érti alatta a bevezetôje szerint. A konferencián viszont a távközlés, a hírközlés szabályozásáról volt szó. Egyedül Hegedûs Sándor hozzászólása utalt rá, hogy a világ nem ilyen egyszerû. Véleménye szerint nem érdemes az informatikára vonatkozó részeket visszacsempészni a tervezetbe, hanem pont fordítva: ki kellene venni belôle a maradékot is, legyen az, aminek neveztetik, egységes hírközlési törvény. Azokat a tapasztalatokat pedig, amit a távközlési szabályozás néhány évtized alatt szerzett, metodikailag fel kellene használni egy informatikai szabályozás kialakításánál.

B. I.


Az e-kereskedelem hatása öt iparágra

Üzleti folyamatok kihívása

Nem informatikai, technológiai, hanem az üzleti folyamatokat érintô kihívás a gazdasági szervezetek számára az elektronikus kereskedelem és üzlet elterjedése. Ez a fô tanulsága annak a felmérésnek, amit az European Information Technology Observatory, EITO 2000 kiadványban tett közzé a GartnerConsulting és az EITO Task Force, az EU bizottságának piackutató vállalkozása. A 62 vállalatot érintô vizsgálat a repülôipar, az autógyártás, a gyógyszergyártás, a hajógyártás és a textil- és ruházati ipar területét vette szemügyre és azt találta, hogy az elektronizáció megváltoztatja a teljes értéktermelési folyamatot, valamint az iparágak piaci modelljét.
Az ágazatokban szerzett tapasztalatok összehasonlítása alapján a következô következtetések adódtak:
Köszönhetôen az e-kereskedelem terjedésének az elektronikus üzleti környezet gyorsan fejlôdik Európában, ugyanakkor iparáganként eltérô az ilyen rendszerek bevezetésének üteme. Egyik vizsgált ágazatban sem fogadtak el egyelôre teljesen integrált elektronikus kereskedelmi stratégiát.
Az internet-technológia bevezetésének korai szakaszában lévô vállalatok pillanatnyilag azt vizsgálják, mekkora hatással lesznek rájuk a változások (védekezô hozzáállás), illetve mennyire segítik majd azok ôket versenyképességük javításában (megalkuvó hozzáállás). Csak azután alakítják ki stratégiájukat és kezdik el a bevezetési projekteket, hogy e kérdésekre választ adtak.
Bizonyos területeken, elsôsorban a beszerzésben évtizedek óta változatlan, a leváltásra igencsak megérett módszerek helyére léphetnek az e-üzleti megoldások. Az internetet igen hatékony információszerzési csatornának tekintik a cégek, amelynek segítségével felmérhetôk a fogyasztói szokások, és így javítható kiszolgálásuk minôsége.
A bevezetett elektronikus módszerek már eddig is radikális megtakarításokat tettek lehetôvé, elsôsorban a beszállítások területén. Húsztól (repülôipar) nyolcvan százalékig (gyógyszergyártás) terjed a megtakarítás mértéke mindenekelôtt az igen sok kiadással járó rendelési procedúrák terén. A raktárkészletek csökkentésével, illetve a nyilvántartások racionalizálásával negyventôl (repülôipar) ötven százalékig (autógyártás) terjed a megtakarítási skála. A mérnöki munkának extranetekkel való összehangolása 30 százalékos kiadáscsökkenést hozott a repülôiparban a termékfejlesztés terén.
Az e-megoldások fejlesztése és bevezetése idején az jelenti a legnagyobb kihívást a cégek számára, hogyan integrálják azt meglévô informatikai rendszereikkel, illetve üzletfeleik hasonló rendszereivel.
Az e-üzleti, -kereskedelmi alkalmazásokkal kapcsolatos beruházások egyre jelentôsebb részét viszik el az informatikai költségvetéseknek. A hajógyártásban ma 10 százalék ez az arány, ami 2001-re 25 százalékra nô, az autógyártásban 30, illetve 50 százalék az elôbbinek megfelelô érték. Az e-kereskedelemre specializálódott vállalkozások megjelenése átalakítja a hagyományos gazdasági szereplôk viselkedését is. Az autókereskedelemben piacra lépett online boltok például a hagyományos dealereket is tevékenységük megváltoztatására kényszerítik.
Elektronikus kereskedelmi infoközvetítôk (infomediaries) jelennek meg hamarosan mint új szereplôk az iparágak piacán. Ezek nem változtatják meg a gyártók közti erôviszonyokat, hanem elôbb mint információhubok mûködnek, majd a felhasználói kapcsolatok egy kritikus tömegének közvetítése nyomán a termékek és szolgáltatások cseréjének elektronikus piactereivé válnak.
Az autó- és a repülôipar jár élen az e-megoldások adaptálásában. Az autóiparban az e-kereskedelem megváltoztatja a cégek munkamódszereit: lehetôvé teszi a virtuális teamek kialakítását és a munkaerô nagyobb mobilitását.
Az eddigi tanulságok alapot adnak néhány, a gazdaság egészét érintô, még általánosabb következtetés levonására. Az elektronikus kereskedelem és üzlet gyökeres átalakulásokat fog hozni az információérzékeny iparágakban, így a szórakoztatásban, a bankszektorban, a turizmusban, a hirdetési üzletben, a tôzsdei kereskedésben és a közmûcégeknél. Ennek figyelembevételével, illetve öt ágazatra kiterjedô felmérés tapasztalatai alapján fel lehet állítani az e-gazdaság hármas struktúráját.
Azokban az iparágakban, amelyek termékei, szolgáltatásai nagyrészt digitalizáltak (ilyen például a hirdetés és a szórakoztatás), az e-kereskedelem gyökeresen új termékek és szolgáltatások kialakulásához vezet, ami fenekestül felforgathatja az ágazati vállalati szerkezetet: akár éveken belül piacvezetôvé válhatnak frissen induló vállalkozások.
A speciális módon fogyasztó centrikus iparágakban (például a márkahûséggel stb. is operáló autóiparban) ugyan megjelenik majd az a törekvés, hogy kiiktassák a közvetítôket és megpróbálják direkt úton elérni a vevôket, ugyanakkor a termékek gyengébb digitalizáltsága miatt itt - elsôsorban a feldolgozóiparban - nem lesz olyan drámai a változás, mint az elôbbi esetben.
Az e-kereskedelem leggyengébb hatása azokban az ágazatokban lesz érzékelhetô, amelyek fizikai formában elôállított termékeket forgalmaznak. Minél nagyobb és drágább egy árucikk, annál kevésbé változik meg elôállítási folyamata és fizikai formája. Ezen iparágakban az e-kereskedelem elsôsorban a szállítás pontosságát befolyásoló tényezô lesz. Iparáganként vizsgálva az e-megoldások hatását a repülôgyártásban azt találták a kutatók, hogy az értéktermelés a közvetlen gyártástól áttevôdik a fejlesztéshez és az értékesítés utáni szolgáltatásokhoz. Utóbbi tevékenység a bevételek 70 százalékát adja. A nagy beszállítók lesznek az e-biznisz bevezetésének legnagyobb haszonélvezôi. Gyökeresen új fejlemény, hogy az online kapcsolatoknak köszönhetôen a felhasználók, a légitársaságok szakemberei, pilótái sokkal közvetlenebb hatást gyakorolhatnak a gyártásra, a fejlesztésre, illetve sokkal több információhoz juthatnak az általuk használt technikáról.
Az autóiparban a termék értékét a korábbinál jobban meghatározza majd a fejlesztés és a részegységek gyártásának, beszállításának költsége. Utóbbi megnöveli a szállítók jelentôségét. Az e-kereskedelem a részegység-ellátási folyamat ötven százalékos költségcsökkenését hozza. Nagy haszonélvezôi lesznek a változásoknak az online autóbrókerek és a dealerek, akik módosíthatják elosztási modelljeiket, plusz szolgáltatásokhoz juttathatják hozzá ügyfeleiket gyors online kapcsolataik kihasználásával.
A gyógyszergyárak az elôbbi ágazatoknál is említett változásokon (a fejlesztés jelentôségének felértékelôdése stb.) túl a marketingben használhatják ki az e-megoldások elônyeit és ôk lesznek azok, amelyek a legnagyobb hasznát veszik a fogyasztókkal kapcsolatos tudásmenedzsmentnek. Akárcsak az autó-viszonteladók, a gyógyszerkereskedôk is sokat várhatnak az e-kereskedelemtôl..
A hajógyártásra vonatkozóan lényegében ugyanaz mondható el, mint amit az autóiparral kapcsolatban említettünk, azzal a különbséggel, hogy mivel ebben az ágazatban fôleg egyedi megrendelésre gyártanak, igen nagy a jelentôsége a termékértékesítés és a fejlesztés közötti szoros kapcsolat megteremtésének. A lerövidülô gyártási periódus új értékteremtô tényezôként jelenik meg, a termelési-értékesítési lánc menedzselésének megújulása mind a beszállítók, mind a hajógyárak hasznára válik.
A vizsgált iparágak közül a textil- és ruhaipart jellemzi a leghosszabb és legbonyolultabb értéktermelési folyamat, mind a részt vevô termelôk, mind a feldolgozás komplexitását tekintve. Bár a haszon szétterül ezen a láncolaton, az e-világ beköszönte miatt a ruhagyártásra és a kiskereskedelmi forgalmazásra tevôdik a fô hangsúly. Az áru értékét fôként a fogyasztói információk jobb feldolgozásán alapuló tervezés, az eladás és a marketing határozza meg, ami az ágazaton belüli szereplôk körében erôfölényt biztosít a kiskereskedelmi hálózatoknak.

Az e-kereskedelem értéke:

(milliárd euró)

1998

2002

262

717

Az internet elterjedtsége Nyugat-európában

1997

1998

1999

2000

2001*

2002*

A háztartások %-ában

3.0

5.4

8.9

14.4

21.8

28.8

A munkahelyek %-ában

3.2

6.2

10.7

16.9

22.8

27.0

*=elôrejelzés

 

Az e-business ösztönzôi és fékezôi

Ösztönzô

Fékezô

A kommunikáció javítása

A technológiától való félelem

Közelebbi kapcsolat kiépítése

A menedzsment támogatásának

a szállítókkal és a fogyasztókkal

hiánya

Költségcsökkentés

Jogi problémák

A fogyasztók kiszolgálásának javítása

Az internet kapcsolat

gyenge minôsége

Az Y2K felkészülés elvitte az erôforrásokat

az e-kereskedelemre való felkészülés elôl

(ks)


IT-ben már kiváló a BKV..

Közép-Kelet-Európa elsô integrált tömegközlekedési informatikai rendszerét adta át a BKV Rt. számára a debisIT Services Unisoftware Kft. a múlt hónapban. A debis és a BKV két és fél éves együttmûködése alapján megvalósult TransIT informatikai rendszer 7 központi számítógépen (szerveren) és több, mint ezer munkaállomáson fut, kétezer BKV alkalmazott magyar nyelvû SAP rendszert, forgalmi folyamatszoftvert, menetdíj-bevételi rendszert és ügyviteli szoftvereket kezel. Ennek révén a vállalat vezetése naprakész információkhoz jut az üzemeltetéssel, forgalomirányítással és gazdálkodással összefüggô eseményekrôl.

A mintegy 4 milliárd forintos ráfordítású beruházás pár év alatt megtérül a BKV számára. A csúcsvezetôk számára az volt az elsôdleges fontosságú, hogy a tartósan alulfinanszírozott vállalatról pontos képet kapjanak, így a szûkös erôforrásokat a kulcsterületekre tudják pozicionálni. A rendszer révén a menetrend hatékonysága is nô, hiszen pontosan kiszámítható az egyes járatok költsége is.


Jövôkép a Bell Labortól

Hova fejlôdik az Internet?

Idén harmadik alkalommal rendezte meg a Lucent Technologies Budapesten a Bell Laboratórium technológiai szemináriumát, melyen a patinás kutatóintézet vezetô munkatársai alaposan átgondolt, jól felépített elôadásokban mutatják be egy-egy szélesebb szakterület technológiai újdonságait, fejlôdési trendjeit, a várható jövôképet. A rendezvény különlegességét évrôl-évre az adja, hogy az idén 75 éves kutatóintézet Budapestre ellátogató elôadói nem felszínes cégbemutatót tartanak, hanem olyan rendszerezett információkat adnak át a hallgatóságnak, mely a következô évekre, évtizedekre iránytûként szolgálhat a tématerület mûvelôi körében.
Füzes Péter, a Lucent Technologies Magyarország ügyvezetô igazgatója, aki egyben a lengyel, cseh és szlovák Lucent Technologies regionális igazgatója is, bevezetôjében elmondta, hogy a hatékonyabb piaci szereplés, az igényekhez való gyorsabb alkalmazkodás érdekében az anyacégbôl kiválik a vállalati kommunikációval foglalkozó terület, s önálló cégként folytatja tevékenységét, míg a Lucent továbbra is a nagy szolgáltatók ellátására koncentrál. Az új cég most formálódik, végleges neve és logója megszületéséig New Enterprise Network Group munkanéven emlegetik. A hazai cég is ezen az új néven fogja folytatni tevékenységét Füzes Péter vezetésével, aki régió-igazgatóként Szlovénia, Horvátország, Bosznia és Jugoszlávia leányvállalataiért is felelôs lesz.
Az elsô elôadó, On-Ching Yue 1977 óta a Bell Labor kutatója, jelenleg a korszerû hálózati technológiákkal foglalkozó részleg igazgatója volt. Elôadásában a 21. század hálózati technológiáiról, a közelebbi és távolabbi jövô hálózati igényeinek kielégítésérôl adott részletes elemzést. Néhány grafikon segítségével bemutatta, mekkora - soha nem látott mértékû - igény lépett fel a hálózathoz való csatlakozásra a legkülönbözôbb területeken. A vezetékes telefonhálózat egy évszázad alatt jutott el 700 millió elôfizetôig, a következô 15-20 évben ez a szám meg fog duplázódni. A tavaly 300 milliós mobil elôfizetôi tábor szintén legalább 700 millió elôfizetôvel gyarapszik a következô 15-20 évben. A 200 milliós kábeltévés tábor ugyanezen idôszak alatt legalább még 300 millióval fog nôni, míg a hálózatok hálózata, az Internet esetében ekkora léptékben jósolni sem lehet, az már 2001-re újabb 100 millió on-line kapcsolattal fog gazdagodni. Mindeközben a forgalmi viszonyok is jelentôsen módosulnak, hiszen míg a vezetékes telefon esetében az átlagos tartásidô 3 perc körül alakult, addig az átlagos Internet-kapcsolat 20-50 perces viszonyidôt jelent elôfizetônként. Yue szerint a 21. század hálózatainak nagyságrendekkel nagyobb kapacitással kell rendelkeznie, mint jelenleg és ez csak a legkorszerûbb technológiák folyamatos bevezetésével érhetô el. A terabites gerinchálózat helyett az ezerszeres gyorsaságú petabites gerinchálózatok kiépítése lesz a feladat. Rendkívüli mértékben meg fog növekedni a jelentôsége az utolsó mérföld (last mile) mellett az utolsó centiméterek (last inch) jelentôségének a hálózatokban. Az elôbbi a hozzáférési hálózatot, az utóbbi pedig az otthoni hálózatot, az irodai kényelmet, szabad mozgást jelenti. Kiemelkedô jelentôsége lesz a szolgáltatásminôségnek is, mégpedig a végtôl végig biztosított egyenletes minôségnek, mert e nélkül a legnagyobb erôfeszítések is hiábavalók, a minôséget a leggyengébb láncszem akkor is le tudja rontani, ha szerepe a teljes kapcsolatban csak néhány méterre korlátozódik. Ugyancsak nagy gondot kell fordítani a felhasználói interfészekre is, s tudomásul kell vennünk, hogy ez többé nem (csak) ember-gép kapcsolatot jelent. Egyre gyakrabban lesz ugyanis a kapcsolat egyik - vagy akár mindkét végén - gép vagy automatika.
Ekkora nagyságrendû változás már nem szolgálható ki a jelenlegi technológia alapján, a kapacitás egyszerû mennyiségi növelésével. A következô idôszakban tehát olyan új technológiák megjelenésére számíthatunk, melyek jelentôsen megnövelik az egyes hálózati komponensek teljesítményét. A félvezetôipar és a technológia lehetôvé teszi az egy áramköri morzsán kialakított teljes rendszerek (System on a chip) kialakítását. Ehhez igen jelentôs lépés lesz a 3 század nanométeres technológia, a SCALPEL gyakorlati bevezetése. Ez már atomi méretekkel is összehasonlítható elemek kialakítását teszi lehetôvé, az így kialakított VHS ASC (Very High Speed Atomic Scale Circuits) áramkörökben ugyanis mintegy 90 atomnyi méretûek a technológiai elemek. Ezzel a technológiai lépéssel például egy cellás rádiótelefon mindössze két chipbôl fog felépülni.
Megfogalmazható a fejlôdés feldolgozási kapacitásban is. Míg a mai processzorok csúcsteljesítménye egy szúnyog agytevékenységével ér fel, addig 2010-re már egy egér agyának összetettségét tudjuk elérni. Az elôrejelzések szerint 2030-ra jutunk el olyan kapacitásig, mely már összemérhetô az emberi agyéval. 2060-ra viszont a teljes emberiség agytevékenységét tudjuk majd egyetlen géppel elérni.
Ezzel párhuzamosan persze a szoftver technológiáknak is követniük kell ezt a fejlôdést. Elterjednek a letölthetô appletek és más, ma még csak egyes területeken használt szoftver technikák.
A feldolgozási sebesség persze csak az egyik komponense a sebesség növelésének. Az átviteli rendszerek és komponensek terén is elôre kell lépni. A már létezô 400 Gbit/s-os optikai szálak mellett megjelennek a 3,2 terabit/s-os szálak és ezzel párhuzamosan a fotonikai kapcsolás, ahol nem kell elvégezni a optikai-elektronikai, majd kapcsolás után az elektronikai-optikai átalakítást. A fotonikai hálózatok alapeleme lesz az a Wavestar LambdaRouter névre hallgató optikai router is, mely a Bell Laboratóriumban már kísérleti példányban elkészült (lásd Modem Kor 2000. márciusi szám, 15. oldal).
Curtis Siller, az Adathálózati Struktúrák részleg kutatója, aki egyben a Bell Labor mûszaki tevékenységekért felelôs alelnöke is, az Internet múltjáról, jelenérôl és jövôjérôl tartott elôadást. A rövid történeti bevezetô emlékeztetett arra, hogy a mai Internet hálózat az 1969-ben létrehozott ARPANET hálózatból fejlôdött ki, mely az amerikai kormányzat kutatási projektje volt. Az akkor négy csomóponttal rendelkezô hálózatnak már több, mint 200 millió elôfizetôje van és ez a szám az elôrejelzések szerint 2005-re megkétszerezôdik. Azonban a növekedés üteme ennél is gyorsabb: az Internet forgalom ugyanis 100 naponként nô a kétszeresére, azaz egy év alatt 700 százalékkal nô a hálózat forgalmi terhelése. Arra vonatkozóan, hogy valójában mennyi információ van a hálón, igazán pontos választ nem lehet adni, de a web helyek számát az elôadó 2-3 millióra, a web lapok számát pedig több, mint 300 millióra becsülte. Mindenféleképpen óriási számokról van tehát szó, melyet csak igen korszerû technológiával lehet kiszolgálni.
A technológiai megújulásnak azonban csak az egyik hajtóereje a felhasználók számának a hihetetlen sebességû növekedése. A felhasználók sávszélesség-igénye is folyamatosan nô, egyre többen használnak rendszeresen multimédia alkalmazásokat. A hálón elhelyezett információ kezelése is komoly hajtóerô, a keresôrendszerek és hasonló információ-elérést segítô technológiák fejlôdését ez lendíti elôre. Újabban komoly hajtóerôt jelent az e-kereskedelem lehetôsége is, erre is egyre több alkalmazás épül a sajátos technológiájával együtt. A sávszélesség-igény növekedését jól mutatja a modemek sebességének a növekedése is: a nyolcvanas években a 2400 bit/s volt a sláger, 1990-ben már a 14,4 kbit/s volt az új sláger, most pedig az 56 kbit/s-os modemek terjednek. A lehetôségek azonban kiszélesedtek, az xDSL megoldások, a kábelmodemek, a hibrid optika-koax megoldások megjelentek a nagyobb lakóközösségek kiszolgálásában. Legújabban pedig a lakossági átjáró (residential gateway) a favorit. Ennél a megoldásnál az összes hálózati elérés jelei egyetlen optikai hálózaton keresztül érkeznek, s a lakossági átjáró illeszti ezeket a házon vagy lakáson belüli telefon-, televízió vagy adatátviteli hálózathoz.
Komoly fejlôdés figyelhetô meg a gerinchálózatokban is. Az Internet forgalmának növekedése egy ideig lassabb volt, mint ahogyan a kapcsolást végzô router-technológia fejlôdött. Ebben a megnyugtató helyzetben született meg a World Wide Web koncepció és jelentek meg a hozzá tartozó böngészô programok. A forgalom növekedése jelentôsen megnôtt és 1995 óta folyamatosan gyorsabb, mint a technológiai fejlôdés sebessége. Lassan elfogy az elôny, a hagyományos útválasztók képtelenek lesznek szerepüket ellátni. Ennek a folyamatnak az elôzô elôadásban már említett fotonikai megoldások adhatnak új fordulatot.
Más trend is megfigyelhetô az Internet gerinchálózatok világában, nevezetesen a szolgáltatásminôség, a Quality of Service (QoS) megjelenése. Ezt jelentôsen igénylik például a beszéd vagy a video, de fôként a multimédia szolgáltatások. Ennek egyik lépése az IPv4-rôl az IPv6-ra történô váltás elôkészítése (lásd Modem Kor 2000. márciusi szám, Modem Kisszótár). A protokoll módosítása tovább fogja növelni az IP telefónia elterjedését, melynek jelenlegi volumene még eltörpül a hagyományos távbeszélô hálózat forgalma mellett, azonban 2005-re az elôrejelzések szerint a beszédforgalom egyharmadát is kiteheti.
A jövô fejlôdésének egyik nagy záloga még a biztonság kérdése. A felhasználó azonosíthatósága, a tartalom sérthetetlensége, a hálózat integritása olyan követelmények, melyek nélkül aligha valósíthatók meg azok a szolgáltatások, melyeket már megálmodtak a "jövôlátó" szakemberek.
Curtis Siller legvégül az Infotech jövôkutató társaság elôrejelzéseit vetítette fel. Eszerint az Internet videokonferencia 2004 körül, az on-line könyvkiadás 2007 körül, az elektronikus pénz- és bankmûveletek 2009 körül válnak széleskörûen elterjedtté. Az USA árutermelésének a felét 2018-ban már elektronikusan fogják eladni, 2019 körül pedig már a dolgozók 80 százaléka fog bekapcsolódni valamilyen módon a távmunka végzésbe. (Két évvel ezelôtt Thomas J. Aprille is elmondta az elôrejelzéseket, melyek a Modem Kor 1998. július-augusztusi számában megjelentek. Megnéztem az akkori adatokat: Sillernek még nem kellett módosítania ôket... a szerk. megj.). Ennek alapján nyugodtan állítható, hogy az Internet a jövô társadalmának az alaphálózata lesz.

dr. Bartolits István


Az utolsó Internet Galaxis?

Hat nap alatt a várt több tízezer helyett alig pár száz fizetô látogató tekintette meg az április 20-25 között a Néprajzi Múzeumban 5. alkalommal megrendezett kiállítást. Az idei rendezvényen a hálózati tartalom volt a fô téma, kezdve az egészségügy internetes megjelenési problémáival, folytatva társadalmi, személyiségi és - elsôsorban szerzôi - jogi kérdésekkel, majd az internetes játékok és mûvészeti alkotásokon keresztül eljutva a technológia, a különbözô platformok, operációs rendszerek kavalkádjáig, majd az internetes fejlesztôeszközök bemutatása után fórummal zárt a kiállítás. Volt 60 internetre kötött számítógép, voltak tanácsadók, voltak kiállítók, köztük sokan a sajtó képviselôi közül, és voltak olyan játékok, amelyek az internetes kapcsolatokat tették könnyebbé azok számára, akik még csak most ismerkedtek vele - csak éppen érdeklôdôk nem voltak. Lehet, hogy a jó idô vagy más rendezvények miatt, de néhány általános iskolás csoport pár órás látogatását leszámítva szinte mindig lehetett találni szabad számítógépet, és az elôadásokat, vitákat, fórumokat is csak tucatnyian hallgatták meg. Volt kellemetlen hiba is, pár óráig elérhetetlenné vált az Internet a kiállításon részt vevôkön kívül azon négy kerületben is, ahol kábelen keresztüli csatlakozásuk van, mert egy apró üzemzavart követôen négy kerület szolgáltatói nem találták a hiba okát. A kiállítást záró fórumon azután minden elôadóra jutott egy érdeklôdô, így csak kevesen tudhatták meg, hogy többek szerint itt az ideje nemcsak a hazai internet, de az internet.galaxis tartalommal való feltöltésének, jobb szervezés és nagyobb hírverés biztosításának.


Intelligens informatika a Matáv hálózatában

A hálózat idegrendszere

Ma a MATÁV kapcsolt hálózati felügyeleti rendszerérôl már nyugodtan elmondható, hogy Európában az egyik legkorszerûbb és legbiztonságosabb. Az informatikai alapú üzemviteli hálózatmenedzselô rendszer (Switched Network Operations and Management System, rövidítve SNOMS) létesítésével a 90-es évek közepén kezdett el komolyabban foglalkozni a MATÁV, de már a nyolcvanas években történtek lépések hasonló rendszerek fejlesztésére. A MATÁV hálózat-felügyeletérôl Dénes Tiborral, a MATÁV Üzemviteli igazgatóságának hálózatirányítási igazgatóhelyettesével beszélgettünk.
- Mi a hálózat-felügyeleti rendszer lényege?
- Az, hogy ezzel a rendszerrel a szolgáltatást nyújtó teljes technológiai rendszert egyetlen helyrôl lehet nyomon követni. Korábban nem mûködött ilyen rendszer, hanem csak egyedi berendezések helyszíni felügyeletére alkalmas megoldásokat tudtak szállítani a távközlési berendezésgyártók. Hálózat-felügyeleti rendszer a nagyobb szolgáltatási hálózatok - például a telefonhálózatok -- felügyeletére mûködik, de ugyanígy létezik felügyeleti rendszer a menedzselt béreltvonali szolgáltatási hálózatra vagy X.25-re is A telefonhálózat felügyeleti rendszerét az SNOMS valósítja meg. Maga a projekt három évig tartott, s tavaly decemberben fejezôdött be. A MATÁV fokozatosan vette használatba az új képességeket, a riasztás-felügyeletet például már 1998 januárja óta mûködtetjük.
- Mit tud a rendszer és milyen szabvány alapján állították üzembe?
- A távközlés üzemeltetési modelljét leíró szabványt az ITU, a Nemzetközi Távközlési Unió adta ki. Az ennek megfelelô modell, a TMN öt szintre tagolja a távközlés mûködését, ami a szolgáltatási rendszerek összetett volta dacára viszonylag átláthatóvá teszi azt. Egyebek között segítséget nyújt szabványos üzemeltetés-támogató informatikai rendszerek kiválasztásában és bevezetésében is. A MATÁV is ennek alapján kezdett bele a projektbe csaknem három évvel ezelôtt, amely a digitális telefonközpontokat magába foglaló hálózatának üzemeltetését, vezérlését segíti, központosított, ezzel együtt költség- és létszám hatékony módon. Szintén fontos tudnivaló, hogy a rendszer magasabb minôségi szintû szolgáltatásokat tesz lehetôvé az eddigieknél. A MATÁV-nak jelenleg majdnem 3 millió elôfizetôje van az országban, s az ôket kiszolgáló központok mindegyikét az SNOMS rendszer vezérli. A rendszer elvi mûködésére jellemzô, hogy egy helyen összegyûjti az összes információt a hálózatról, s utána ezek megjeleníthetôk a különféle üzemeltetési és fenntartási centrumokban, ahol éppen szükséges.
- Miféle információkat képes továbbítani a felhasználók számára az SNOMS?
- A TPV, azaz a tárolt programvezérlésû, intelligens digitális központok mûködésükrôl képesek elektronikusan adatokat szolgáltatni. Az SNOMS háromféle információt képes a felhasználók számára nyújtani: ez a TPV központok üzemállapota, a forgalommenedzselési és a CCS No.7 jelzéshálózat menedzselési teljesítmény adatok és vezérlési információk. A három funkció közül a riasztás-felügyelet a legfontosabb: ha egy telefonközpontban egy hardver vagy szoftver egység meghibásodik, a TPV képes riasztást küldeni a felügyeleti rendszerbe. Az SNOMS az információt feldolgozza, a többféle eseményt korrelálja, vagyis képes összefüggéseket találni a hibák között. Ez nagymértékben segíti a hibaelhárító csapat munkáját és gyorsabbá is teszi a hiba forrásának beazonosításával. A forgalommenedzselés azt jelenti: ahhoz, hogy minél nagyobb arányban legyenek sikeresek a hívások, a hálózaton a terheléstôl függôen irányítani kell azokat. A hálózatban az elôfizetôi viselkedések következtében a forgalom nagysága, iránya megváltozhat a különféle idôszakokban, vagyis hirtelen sok hívás futhat be egy nemzetközi irányba, primer körzetbe, telefonközpontba ill. elôfizetôhöz. Ha a forgalom növekedése túllépi a rendelkezésre álló kapacitást, az elôfizetô vonala foglaltságot jelez, illetve jelezne, de a rendszer ezt "kezelni" tudja, mivel a hívásokat átterheli a szabad kapacitású hálózati irányokba vagy lecsökkenti az adott központok terhelését.
- Mondana konkrét példát arra, hogy valahol túlterheltek lettek a vonalak, de képesek voltak kezelni azt?
- Ilyen átmeneti túlterhelésre számtalan példa akad. Az egyik legismertebb eset a Napfogyatkozáskor történt, vagyis tavaly augusztus 11-én. Érthetô a dolog, mivel rengeteg ember tartózkodott egy bizonyos területen a Napfogyatkozás sávjában, s onnan telefonált vagy fogadta a hívásokat. A mobil és vezetékes viszonylatú hívások száma a szokásosnál sokkal jobban megnôtt, a terhelés túllépte az áramkör kapacitást. Siófok térségébôl például olyan sok mobil hívást kezdeményeztek az ország különféle részére, hogy ez felemésztette a székesfehérvári gateway központok üzemelô áramkör kapacitását. A rendszer észlelte ezt, ezért a Westelrôl érkezô hívásokat átirányítottuk egy másik átlépô pontra, konkrétan Szolnokra, majd onnét tovább a megfelelô primerkörzet irányába. Fennakadás azonban nem történt, a rendszer kezelni tudta a túlterhelést.
- Mit kell tudni a No. 7 jelzéshálózat menedzselésrôl?
- Ez a harmadik funkció az értéknövelt szolgáltatásokhoz kapcsolódik, annak teljesítményét képes menedzselni: ezek a szolgáltatások a telefonhálózatokban a No.7-es jelzésrendszeren alapulnak. Ez a protokoll vezérli a hívások kezelését a digitális központok között, emellett a központok ily módon csatlakoznak az úgynevezett szolgáltatásvezérlô központokhoz is. Ha például valaki világkártyával telefonál, akkor ez a központ kéri be a pin-kódját és kártyaszámát. A rendszernek szerepe van a hangposta mûködtetésénél is, vagy például tévés szavazáskor. A No.7 tehát az ISDN hálózatok "idegrendszere", ezért mûködôképességének fenntartása alapvetô jelentôséggel bír. Egyébként Gyôrben mûködik a riasztás-felügyelet központja, Budapesten pedig a forgalomvezérlés és a No.7-es jelzôhálózat vezérlése. A centrumok a feladatokat egymástól is átvehetik, vagyis a rendszer biztonságos, katasztrófatûrô.
- Ha mégis elôfordulnak hibák, melyek azok?
- Maga a rendszer nem hibázik, mert ahogyan említettem, katasztrófatûrô, más jellegû hibák azonban megeshetnek. A menedzselt vezetékes hálózatban leggyakrabban földmunka következtében fordul elô kábelátvágás, amely hetente többször is megtörténik. A rendszer ilyenkor azonnal riaszt, érzékeli a hiba helyét, jellegét, s így sokkal gyorsabban, néhány percen belül intézkedni tudunk. Maga a kábelcsere több órás folyamat, de ez nem jelenti azt, hogy nem lehet telefonálni. Ilyen esetekben a hálózatmenedzselés eszközéhez folyamadunk, vagyis a forgalmat más irányba tereljük.

Cs. A.


Innovációs nagydíjak a Matávnál

Országos vagyonvédelmi hálózat

Két mûvét is díjazták a Matávnak az 1999. évi Magyar Innovációs Nagydíj pályázatán, amelyre 53 dolgozat érkezett, s ebbôl a bírálóbizottság 50 pályázatot minôsített megvalósult és sikeres innovációnak. A díjátadásra március 31-én került sor a budapesti Gellért Szállóban, az eseményen jelen volt Orbán Viktor miniszterelnök is.
Straub Elek elnök-vezérigazgatónak Manninger Jenô, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium államtitkára nyújtotta át a díjakat. A Matáv egyik pályázata "a Matávôr országos vagyonvédelmi rendszere" címet, a másik az "Országos, többszintû, integrált térinformatikai rendszer a térképkezelési, mûszaki tervezési és nyilvántartási feladatok" címet viselte. A kiírás szerint az a magyar magánvállalkozó vagy Magyarországon bejegyzett társaság pályázhatott, aki, illetve amely 1999-ben nagy jelentôségû, kiemelkedô hasznot hozó innovációt valósított meg. A Matávôr díjnyertes pályázatának elkészítésében öt matávos munkatárs játszott kiemelkedô szerepet: Bilszky László, Jeszenôi Péter, Kovács Ferenc Gábor, Verebélyi Tibor és Vincze Béla.
Kozma Béla, a Matáv PKI igazgatója elmondta, hogy az elmúlt évtizedben egyre inkább elôtérbe kerül az ingó és ingatlan vagyon védelme a lakosság és a közületek részérôl. A Matávôr Kft. csaknem másfél éve mûködik, hogy a piacon meglévô többi céggel versenyezve kielégítse a megnôtt igényeket. A Matávôr "MABISZ" (Magyar Biztosítók Szövetsége) minôsítéssel rendelkezik, ami a biztosítók szempontjából garancia arra, hogy a cég magas színvonalú vagyonvédelmi szolgáltatást nyújt. A díjnyertes rendszer elbírálásakor nagymértékben nyomott a latban, hogy az teljes mértékben hazai fejlesztés, létrehozása a magyar ipar, a Matáv innovatív teljesítményére támaszkodott. A két beszállító cég szintén magyar: a Hungarocom Híradástechnikai Kft. és az Elektro Top Fejlesztô, Termelô és Kereskedelmi Kft. A rendszer újszerûsége, hogy a vagyonvédelmi jelzôhálózat az egész országot lefedi.
A kifejlesztett és megvalósított, Európában is egyedülálló rendszer kétféle mûszaki megoldással - sávon belüli, illetve sáv feletti átvitellel - juttatja el a jelzéseket a diszpécser központba úgy, hogy a fogadó oldalon a két rendszer egységes. A sávon belüli átvitel a telefont, a sávon kívüli pedig a rézvezetéket használja fel a jelzésátvitelre. Mind a két mód nagy biztonságot nyújt a jelzések átadására. A rendszer rugalmasan bôvíthetô és továbbfejleszthetô (például mérôóra leolvasása, képtovábbítás, intelligens otthon). Képes különféle védettséget nyújtani: az ügyfelek a Matávôr szolgáltatási portfóliájából választhatják ki az igényük szerinti szolgáltatást. A szolgáltatásnak két fô eleme van: a jelzések továbbítása és a kivonuló szolgálat riasztása. A védettség mértéke függ egyebek mellett a technológiától, illetve attól, hogy a kivonuló szolgálat milyen gyorsan érkezik meg a helyszínre. Errôl elôzôleg a szerzôdésben állapodik meg a Matávôr az ügyfelekkel.
A díj odaítélésekor figyelembe vették, hogy már bevezetett szolgáltatásról van szó és kedvezôek a tapasztalatok. A Matáv határozta meg, hogyan rakják össze az egyes elemeket rendszerré, s szintén a cég végezte a hálózat tervezését, majd üzembe állítását. A Matáv-nak rendszerintegrátori szerepe volt a folyamatban.
Kozma Béla a másik díj odaítélésével kapcsolatban utalt rá, hogy a közmûfejlesztések tervezésének alapja a minden idôben pontos, egységes nyilvántartáson alapuló közmûrendszer. Ily módon elkerülhetô, hogy az egyes szolgáltatók egymást zavarják, veszélyeztessék és károsítsák. A kialakított, belsô intranetes hálóba kapcsolt, a térképi alapadatokat, a hozzá kapcsolódó leíró adatbázist és a távközlési objektumok kapcsolatait tartalmazó díjnyertes rendszer lehetôvé teszi e célok megvalósítását.
A Matáv, amely nem elôször vesz részt az Innovációs Nagydíj pályázaton, 1996 novembere óta tagja a csaknem 300 tagot számláló a Magyar Innovációs Szövetségnek. Korábban 1997-ben és 1998-ban a KHVM Innovációs különdíját nyerte el a társaság az alábbi pályázatokkal: "A telefonhálózat minôségi és gazdasági mutatóinak javítása", valamint "A modern távközlési szolgáltatások a Matáv új adatátviteli hálózatában".

Cs. A.


Matáv kedvezmény a belföldi hívásokra

Olcsóbban "Hív6"-unk...

Újabb kedvezményt jelentett be a percdíjakra a Matáv. A "Hív6" névre hallgató csomag elsôsorban a budapesti agglomeráció körzetében, valamint a belföldi távhívásokra nyújt kedvezményes percdíjat a kedvezményes és éjszakai, valamint hétvégi percdíjakra. Az akció május 1-tôl lép életbe, és augusztus 31-éig tart. Hétköznap délután 6 óra és másnap reggel 7 óra között a helyközi II-es és a belföldi távolsági hívások tarifája csupán bruttó 6 forint lesz percenként.
Az akció a normál, listaáron számlázott hívásokon túl a díjcsomagokra is érvényes. A Biztonság csomagot választott ügyfelek a 250 forintos küszöb eléréséig élvezhetik a hat forintos percdíjat, afölött 18 forintjukba kerül egy perc beszélgetés. Az akció nem érinti a kapcsolási díjat, amely változatlan marad.
A kedvezmény nem érvényes a személyhívók (06-50), a mobiltelefonok (06-20, 06-30, 06-60, 06-70), az emelt díjas (06-90) és a helyi hívásokra (06-40, 06-51), valamint a távszavazásra (06-81). Természetesen változatlanok a díjak a nappali idôszakban is. Csak összehasonlításképpen, eddig a belföldi távolsági kedvezményes idôszak percdíja 18, az éjszakai percdíj forint volt, ami ezután már csak 6 forint. A helyközi II-es kedvezményes díj 11,25 forintról, az éjszakai 6,75 forintról csökken 6 forintra. Értelemszerûen a kedvezmény csak a Matáv hálózatán belüli hívásokra érvényes, és nem érinti a helyi telefontársaságokból a Matáv hálózata felé, illetve a Matáv hálózatából az LTO-k felé irányuló forgalmat.
*
A Matáv szociális érzékenységét mutatja, hogy a tiszai árvíz károsultjainak forgalmi díj jóváírást nyújt. Az árvíz sújtotta települések minden lakójának április havi telefonszámlájából a forgalmi díj felét jóváírja a vállalat. A jóvá írt forgalmi díjak összege mintegy 40 millió forintot tesz ki. Az akció a tavalyi támogatástól eltérôen most nem az önkormányzatok megsegítését célozza, hanem az érintett települések lakóinak terheit kívánja csökkenteni.


Új kereskedelmi igazgató a Pantelnél

Tôkeemelés és bizalom

Alig több, mint egy hónapja, április elejétôl új kereskedelmi igazgató van a PanTel Rt-nél Szalay-Bobrovniczky Kristóf személyében. (Életrajzát lásd keretes anyagunkban.) Mivel már egy éve itt dolgozik, elsôként arról kérdeztük, belülrôl hogyan látja, mennyire elégedettek a PanTel eredményeivel a tulajdonosok?
- Ebben a témában igazából a tulajdonosok képviselôi illetékesek, de a nemrégiben bejelentett tôkeemelés és annak 10 milliárd forintos mértéke azt mutatja, hogy elégedettek az eredményekkel. Az induláskor azt a célt tûztük magunk elé, az IP alapú szolgáltatások világában rajtoljunk, hogy a monopolszolgáltató választékához képest új, komplementer szolgáltatásokat is tudjunk kínálni. Ez az út helyes volt, amit vevôink száma is visszaigazol, elég hamar túljutottunk azon a kezdeti idôszakon, amikor még darabszámban mértük az ügyfeleket.
- A PanTel saját országos üveghálózatot épít, épített ki. Megtérül majd ez a beruházás?
- Helyesen döntöttünk e megoldás mellett, hiszen ennek révén a gerinchálózatot illetôen gyakorlatilag korlátlan kapacitás áll rendelkezésünkre. Ez és hálózatunk többi eleme is jövôt álló megoldás, ahogyan az ügyfeleink nônek és új igényeik jelentkeznek, könnyû ezeket teljesíteni.
- A PanTel egyelôre nem a tömegfogyasztókat célozza meg kínálatával?
- A megcélzott ügyfélkört tekintve fókuszálunk, elsôsorban a közép- és nagyvállalati, illetve multinacionális vállalati körben gondolkodunk. Ezt a vevôkört csak úgy lehet igazán megnyerni, ha konzultatív jellegû eladást végzünk - azaz jelenlegi és jövôbeni igényeiket megismerve és megértve személyre szabott és jövôbe mutató megoldásokat kínálunk. A piac ezt nagyon hamar elfogadta és értékeli, például az év elsô hónapjaiban még sok ügyfélnek újat mondtunk az IP alapú hang-adat integrációs megoldások felvázolásával, ma már számos ilyen ajánlatkérô kiírás érkezik hozzánk.
- Mennyire sikeres a PanTel márkanév bevezetése a piacon?
- Úgy vélem, sikerült az elmúlt két év alatt komoly érdeklôdést kelteni a PanTel iránt. Szakmai körökben jól cseng már a nevünk, szolgáltatásaink választékát illetôen már valódi és vezetô alternatív szolgáltatóként tartanak minket számon - miközben a piacon számosan pályáznak erre a megtisztelô címre. Országosan ismert céggé váltunk, széles választékban tudunk szolgáltatásokat nyújtani. A potenciális ügyfelek is ismernek már, tudják, hogy milyen kommunikációs szolgáltatásokat vásárolhatnak tôlünk. Arra törekszünk, hogy aki még nem ügyfelünk, igényei növekedésekor tôlünk is kérjen ajánlatot azok megoldására. Meglévô ügyfeleink igényeinek pedig mindig igyekszünk proaktívan "elébe menni", hogy új szolgáltatásokat rendeljenek nálunk.
*
A PanTel nemrégiben új szolgáltatásokat is bejelentett PanPoint és PanPlace néven. Ezek bôvebb bemutatására Varga Lajos portfólió vezetôt kértük meg.
- A két új szolgáltatás szervesen kötôdik egymáshoz, illetve a PanTel már piacon lévô szolgáltatásaihoz. A PanPoint szolgáltatás jelentôsége abban áll, hogy így az ország minden primer körzetében behívószámot (akár ugyanazt is) tudunk az ügyfelek rendelkezésére bocsátani, ez már több, mint 10 primer körzetben ma is mûködik. Ezt a szolgáltatást ajánlhatjuk egyfelôl például internet-szolgáltatóknak, másfelôl vállalati ügyfeleinknek, akik a saját felhasználóiknak szeretnének az ország bármely körzetében kedvezô tarifájú hozzáférést biztosítani.
- Technikailag ez hogyan mûködik?
- Minden primer körzetben az ottani koncessziós helyi szolgáltatótól ISDN 30-as csatornákat vásárolunk a behívószámokhoz. Ezek elérése 06-40, 06-80, vagy 06-71-es körzetszámmal lehetséges, a legutóbbi a virtuális magánhálózatok esetén használatos. Az internet-szolgáltatók általában fizikai portokat kérhetnek, a corporate kliensek behívási lehetôségben gondolkodnak, és nem portszámban.
- Milyen tarifákat kell majd ilyen esetekben fizetni?
- A Matáv koncessziós területein általában a helyi hívás díjáért lehet a PanTel hálózatát elérni, az LTO-knál ez attól függ, hogy a tarifarendszerükben a kék-, illetve a zöldszám hol helyezkedik el. Náluk általában a primerközpontban helyi, azon kívül helyközi 1-es tarifát takar majd ez a szolgáltatás, ami mondjuk egy helyközi 2-es vagy 3-as tarifához képest még mindig lényegesen olcsóbb.
- Ez azt is jelentheti, hogy a PanTel többségi tulajdonában levô Eurowebnél is lesz végre vidéki behívószám?
- Az ô nevükben mi nem nyilatkozhatunk, az tény, hogy a technikai lehetôség adott hozzá.
- A PanPlace elnevezés mit takar?
- Ez tulajdonképpen nagyon röviden megfogalmazva helyet és felügyeletet jelent az ügyfél kommunikációs eszközei számára a PanTel technikai, mûszaki központjában. Az InfoParkban levô központban el tudjuk helyezni klienseink szervereit és egyéb eszközeit, szükség esetén üzemeltetjük és karban is tartjuk azokat, vagy pedig saját szervereinken biztosítjuk nekik a szükséges tárhelyet és egyéb szolgáltatásokat. Mindezt természetesen a szükséges biztonsági követelmények kiépítésével tesszük. Egyébként ezt a szolgáltatást - melyet különbözô csomagokban kínálunk - az országos dialing, azaz behívó hálózathoz kapcsolva is lehet igényelni. Mindezt kiegészítve a hazai és a nemzetközi Internet hozzáféréssel, mely szintén PanTel szolgáltatás, akár virtuális ISP-k is megkezdhetik mûködésüket.

Karriervonal

Egy éve dolgozik a PanTelnél a nemrégiben kinevezett kereskedelmi igazgató, Szalay-Bobrovniczky Kristóf. A 30 éves fiatalember 1993-ban végzett a Gödöllôi Agrártudományi Egyetemen szakfordító szakon. Végzés után egy évet töltött a francia állam ösztöndíjasaként a Copernic posztgraduális menedzsment képzésen Párizsban, az ehhez kötôdô szakmai gyakorlatát a Totalnál töltötte Franciaországban és itthon. Ezt követôen elôbb a Deloitte& Touche-nál, majd a Crédit Lyonnais-nél dolgozott, mindkét helyen nagyon hasznos kereskedelmi, pénzügyi tapasztalatokat szerzett. Részben emiatt is választotta a PanTelt, hiszen igazgatói kinevezése elôtt a bankszektorért felelôs sales feladatokat látta el, itteni munkája sikeressége is hozzájárult igazgatói kinevezéséhez.

B. J.


Cikkünk nyomán

220 Volt - nincs!

Sok változást hozott életünkben a XX. század. Számos új dolog született és sok régi változott meg. Ilyen az öreg 220 V is. Talán nem mindenkinek tûnt fel - lásd például Modem kor 2000. áprilisi szám 20. oldal (a telefon a konnektorból témájú cikkünk, a szerk.) - de tény, hogy manapság már nem lehet olyan, villanyárammal mûködô árucikket kapni, amelyen az állna valamilyen formában, hogy azt 220 V-ra gyártották.
A Magyar Szabványügyi Hivatal (jelenlegi nevén: Testület) az akkori Ipari és Kereskedelmi Minisztériummal egyetértésben már 1992-ben elkészítette a hálózati feszültség névleges értékére vonatkozó szabvány korszerûsített tervezetét, amelyet meghirdetett és véleményezésre szétküldött az áramszolgáltatók és a nagyobb gyártók szakértôinek, a szakmai egyesületeknek. A vitaanyagot többszöri módosítás után 1993. szeptemberében fogadták el, s a konszenzus eredményeként született MSZ 1 jelû szabványt a Szabványügyi Közlöny 1993. decemberi számában közzé is tették. Ez - nemzetközi egyezményekkel összhangban - elôírja, hogy az új villamos készülékeket a "megszokott" 380/220 V-os hálózati tápfeszültség helyett a továbbiakban hazánkban is 400/230 V-ra kell tervezni, valamint csak ilyen készülékeket szabad gyártani. 1996. január 1-tôl már csak a 400/230 V-os készülékeket szabad forgalomba hozni. Tartalmazza továbbá, hogy 2003. január 1-jétôl a hálózati feszültség névleges értéke 230 V kell, hogy legyen. Mi áll ennek hátterében?
A Közös Piac tagországai már évekkel ezelôtt felismerték: az ipart és a kereskedelmet, az egységes piac kialakulását akadályozza, hogy az európai országokban nem egységes a lakosságot és a kommunális fogyasztókat ellátó villamos hálózatok névleges feszültsége: például Norvégiában 240V, Franciaországban 230V, Németországban és térségünkben 220V a fázisfeszültség. Ezért az Európai Elektrotechnikai Szabványosítási Bizottság kidolgozott egy dokumentumot azzal a céllal, hogy az EU tagországaiban alkalmazott különbözô névleges feszültséget - átmeneti szabályozások alkalmazásán keresztül - egységesítsék. Ez az addigi három helyett egyet, a 230V-ot tartalmazza. (Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy bár eredetileg Európában a legtöbb lakos 220 V-os hálózatba volt kötve, azonban a jogalkotók úgy gondolták, hogy a "középútra", azaz a 230 V-ra való átállás demokratikusabb, mûszakilag pedig kevesebb problémát vet fel egy 10 V-os változás, mint egy 20 V-os.) Elôírja továbbá, hogy az áttérést minél hamarabb, de legkésôbb 2003-ig be kell fejezni. Ennek hatására a nyugat-európai országok zöme az áttérést megkezdte. Élenjáró közöttük Németország, ahol ez a munka már 1987-ben elkezdôdött. Ezen koncepció jegyében kezdtek el dolgozni a magyar gazdasági-mûszaki szakemberek is.
A nyugat-európai kutatók részletes vizsgálatokat folytattak, hogy megállapítsák a magasabb feszültség hatását a 220 V-ra tervezett készülékekre. Kijelentették, hogy a szabvány szerint gyártott készülékek elektromos biztonsági tartalékai - habár kétségkívül csökkennek - még mindig megfelelô nagyságúak.
A vizsgálatok másik része a készülékek élettartamára gyakorolt hatásra terjedt ki. Leszögezték, hogy az élettartamot nem az elektrotechnikai elöregedés, hanem a mechanikai állapot, a kivitel minôsége, így például a rozsdásodás határozza meg. Ennek alapján a háztartási gépek élettartamát tíz-tizenkét évben határozták meg. Az esetlegesen jelentkezô hatásokat a gyakorlati életbôl vett példákkal is illusztrálták: megállapították, hogy az áttéréskor még használatban lévô, 220V-ra méretezett villamos motorral ellátott eszközök (pl. porszívók) forgógépe valamivel gyorsabban fog forogni, mint azelôtt és ez által magasabb szívóhatást stb. lehet elérni. Ugyanakkor a készülékek némileg erôsebb melegedésére is kell számítani. Az elektromos fôzô- és sütôkészülékek is nagyobb hôt, esetleg gyorsabban állítanak majd elô. Elsô látásra e változások elônyösnek tûnnek, de el kell mondani, hogy ezek a különbségek mindössze 5 százalékot fognak kitenni, azaz gyakorlatilag észrevehetetlenek maradnak (a hús nem 60, hanem 57 perc alatt sül meg).
A hagyományos izzólámpáknál a 230 V-os feszültség megrövidítheti az élettartamot; azonban tudni kell azt, hogy ezeket mindössze 1000 üzemórára tervezik. Átlagos üzemeltetés során kb. évente kell cserélni a lámpákat. Mivel a feszültségáttérésre több év alatt kerül sor, ezért addigra már az összes izzólámpát - esetleg többször is - kicserélték. Itt kell megemlíteni, hogy a hazai gyártású izzólámpák és fénycsövek már évek óta 230 V-ra készülnek.
A híradástechnikai készülékek szinte mindegyike feszültségstabilizátoron keresztül kapja a tápenergiát. A 220 V-os bemenôfeszültségre méretezett transzformátor és az azt követô stabilizátor 230 V-on sem fog hibásan mûködni, de némileg nagyobb hôfejlôdésre, melegedésre itt is számíthatunk. A szakértôk megállapították továbbá, hogy az épületek elektromos hálózatát illetôen sem kell megijedni. A vezetékeket, dugaszolóaljzatokat, stb. nem kell kicserélni, mert azok szigetelése már eredetileg is 250 V-ra készült, ugyanakkor ennél is nagyobb próbafeszültséggel ellenôrizték.
Összefoglalásképpen elmondhatjuk, hogy az áttérés idejére várhatóan kihal a 220 V névleges feszültségre gyártott készülékek nagy többsége. A minôségtanúsító intézetek már most is csak 230 V-ra vizsgálhatnak új termékeket.
A külföldrôl "magánimport" révén beszerzett árucikkek mûködtetésével sem lesz baj. Itt legfeljebb azt kell szem elôtt tartani, hogy a "KGST-piacokon" elôforduló készülékek jelentôs része - a feszültségemeléstôl függetlenül - sajnos nem felel meg az alapvetô érintésvédelmi követelményeknek sem!

Sipos Mihály


Itthon is növekszik a Bosch

Magyarországon már 1899 óta van - nem folyamatosan - jelen a német Bosch konszern, mely korábban távközlési berendezéseirôl, telefonkészülékeirôl is híres volt gépjármû-felszerelései, autórádiói mellett. A csoport tavaly 54 milliárd német márkás forgalmat ért el, ami 7 százalékos növekedést jelent. A cég az elmúlt év során profiltisztítást hajtott végre. Felismerve, hogy a távközlés területén a koncentrációs folyamat miatt nem elég erôsek, távközlés-technikai készülékeik és berendezéseik üzletáguktól megváltak, melyeket többek között a Marconi és a Siemens vett át. Megtartott viszont a cég három termékcsoportot, a széles sávú hálózatokat, az ûrhajózás- és biztonságtechnikát.
Magyarországon a csoport összesen 950 munkatárssal 162 millió német márkás forgalmat ért el 4 vállalattal. A Robert Bosch Kft. gépjármûalkatrészek, gépjármû-diagnosztikai- és tesztkészülékek, elektromos kéziszerszámok, Blaupunkt autóhifi és mobil kommunikációs rendszerek, fûtéstechnikai berendezések, távközlési berendezések és rendszerek valamint biztonságtechnikai rendszerek forgalmazását látja el. Mint azt a cég illetékeseitôl megtudtuk, a távközlési üzletág az elôzô évhez hasonlóan növelni tudta forgalmát.
A többi hazai Bosch érdekeltség a Siemensszel közös BSH Kft., az automata váltók vezérlését gyártó üzem Hatvanban, valamint a Digital Disc Drives Kft. a japán Tanashin Denki-vel közösen Kecskeméten.


A hírközlés története XLIII.

A hiányzó láncszem: a töltéstárolás elve

Tehát az alapvetô probléma Farnsworth televíziójának az adórészével az volt, hogy a vákuumcsôre érkezô kép fényárama minden képelemre csak rövid ideig hatott, ezáltal a felvevôcsô érzékenysége gyenge volt. Hasonló gond volt a vevô képernyôjével is: ott a fényerô növelését kellett megoldani, hogy élvezhetô minôségû legyen a vétel. Az addigi megoldások tökéletesítése viszont nem vezetett célra. Fokozatosan javult ugyan a képminôség az újabb és újabb finomítások révén, de komoly minôségi változást már nem tudott hozni.
Sokak számára talán meglepô, de a hiányzó láncszem megtalálásában egy magyar fizikus, Tihanyi Kálmán játszotta a fôszerepet.
Tihanyi Kálmán 1897-ben született és 1913-ban végezte el a Pozsonyi Elektrotechnikai Szakiskolát. Már 13 éves korában voltak találmányai és 16 évesen már elsô szabadalmi kérelmét is beadta. A következô évben elsô szerzôdését is megkötötte, 1500 koronáért eladta ugyanis egy bécsi cégnek az utcai lámpák központi elektromos vezérlésére vonatkozó találmányát. Tihanyit szinte minden érdekelte, s mindenhez volt valami olyan gondolata, amibôl újítás vagy találmány nôhetett ki. Gondolatait egy noteszben gyûjtötte, s ebbôl tudjuk, mivel foglalkozott fiatal éveiben. Ha csak az 1912-ben feljegyzett ötleteket nézzük, már az is tekintélyes gyûjtemény. Található itt vonatok összeütközését elhárító berendezés, hidrogén-oxigén motor, automatikus fénymérô és megvilágítás-beállító fényképezôgépekhez, rugók helyettesítése légüres térrel, hôsugárzás újrafelhasználása izzólámpáknál, összegyûjtött napfény. 1914-tôl pedig megjelennek a haditalálmányok, melyek közül a szárazföldi aknára vonatkozó találmányát és egy aknazárat, amely megakadályozza a haditengerészetnél használatos aknák idô elôtti felrobbanását, sikerrel el is adott.
Nem tudjuk pontosan, hogyan került kapcsolatba a távolbalátás problémakörével, de feljegyzései szerint már 1917-ben az orosz fronton is ez a probléma foglalkoztatta. A háború után hazatérve áttanulmányozta az addigi megoldásokat, ugyanis a Nemzeti Újság egy 1925-ben megjelent számának Tudomány rovatában részletes áttekintést nyújt a televízió-technológia akkori állásáról. A cikkben megállapítja, hogy az addigi kísérletek a tényleges távolba-vetítésre teljesen alkalmatlannak bizonyultak. Kifejti, hogy az élvezhetô televíziós átvitelhez másodpercenként legalább 15-ször 10 000 képelemet kell továbbítani, s ehhez olyan technikai megoldásokra van szükség, melyek követni tudják ezeket a rendkívül gyors változásokat. Már ebben a cikkben utal arra, hogy "beható kísérletei közben rábukkant egy új fizikai tüneményre, melynél az optikai hatás az elektromos hatással csaknem egyidejû."
Ekkor tehát Tihanyi már látta a megoldás lehetôségét is, hiszen nem egészen egy évvel késôbb, 1926. március 20-án benyújtja elsô, teljesen kidolgozott szabadalmi bejelentését, melyben leírja a Radioszkóp elnevezésû televíziós adó-vevô rendszert. Ebben a szabadalomban már a tároló technológiára vonatkozó jellemzô elemek nagy része megtalálható: a katódsugár koncentrálása mágneses vagy elektrosztatikus módszerrel, a csillámlemez szigetelô használata, a töltéstárolás elvének alkalmazása az adónál, de a vevônél is, az elektromos képerôsítô, a teljes képperiódus alatti folyamatos elektronemisszió, valamint a töltések közös anódlemezen történô felhalmozása és tárolása, valamint a színes képátvitel több megoldása is. Ôsszel már egy továbbfejlesztett gondolatot, az Ikonoszkóp végleges megoldását vázolja fel.
Az elgondolások kivitelezéséhez persze laboratórium kell, s olyan háttér, melyet egy nagy cég tud csak megteremteni. A József Mûszaki Egyetem professzora, Pöschl Imre ajánlatára Kornfeld Móric báró Tihanyit Bécsbe küldi, ahol dr. Schweiger, a RAWAG igazgatója megvizsgálja a találmányt és felajánlja az osztrák rádió laboratóriumát a kísérletezéshez, majd beajánlja Tihanyit a Telefunken igazgatójához, Arco grófhoz is. 1928-ban utazik ki Berlinbe, s közben itthon is, Németországban is szabadalmazza készülékének végleges kiérlelt terveit. Ebben már a képoldali letapogatás elve és a képcsôben kialakítandó extrém vákuum gondolata is megjelenik. Az 1928 nyarán beadott szabadalmak rendkívül alaposak és gondolatgazdagok: a szabadalomnak 127 (!) igénypontja van és csak a rajzok 10 oldalt tesznek ki benne. Az angol és az amerikai Szabadalmi Hivatal ragaszkodik is hozzá, hogy Tihanyi bontsa szét a szabadalmat öt-hat találmányra, mert ezt a szokatlanul sok újdonságot nem képesek egy szabadalmi leírásként kezelni. Az 1928-as szabadalmi leírásban olyan elôremutató elképzeléseket vázol a feltaláló, melyek közül néhánynak a gyakorlati megvalósítására csak húsz-huszonöt év múlva került sor.
A Telefunken azonban a mechanikus televíziót kívánja továbbfejleszteni, így Tihanyi a Siemens-szel kezd tárgyalni. Ott viszont a Karolus-rendszer tökéletesítésén dolgoztak, s ehhez kérték a segítségét. Tihanyi ezt elvállalja, de míg Berlinben tartózkodik, felállítja saját laboratóriumát , ahol elkészíti elsô kísérleti adócsövét. Közben 1929 nyarán angol és 1930. februárjában francia szabadalma is megjelenik.
A televízió fejlesztésén dolgozó szakemberek természetesen árgus szemekkel figyelték a témában megjelenô új szabadalmakat. Így volt ezzel az egyik legnagyobb amerikai cég, a Radio Corporation of America, rövidítve az RCA is. A cég hírnevét és gazdagságát az alapozta meg, hogy alelnöke és vezérigazgatója, David Sarnoff egy igen széles szabadalmi portfóliót alakított ki, aminek következtében szinte minden cég, aki rádiót akart gyártani, royalty-t (jogdíjat) volt kénytelen fizetni az RCA-nak. A szabadalmak azonban már közel voltak ahhoz, hogy lejárjon védettségük, Sarnoff tehát újabb szabadalmakat igyekezett megszerezni a kényelmes helyzet meghosszabbítására. A korai kísérleteket látva azonban ráébredt, hogy az igazi lehetôség már nem a rádió, hanem a televízió megvalósításában rejlik. Elkezdte tehát keresni a feladat megoldására alkalmas személyeket. Így került az RCA-hoz Vlagyimir K. Zworykin, aki elôzôleg a Westinghouse alkalmazásában foglalkozott a távolbalátó fejlesztésével és elsô szabadalmát ebben a témában 1923. december 29-én nyújtotta be. A két évvel késôbb megvalósított készülékkel megjelenítette ugyan egy 'X' jel sziluettjét, de a Westinghouse vezetése nem látta értelmét a kutatómunka folytatásának.

dr. Bartolits István
Szerkesztôségünk köszönetet mond Tihanyi Kálmán leányának, Tihanyi Glass Katalinnak, aki igen értékes kutatómunkája eredményeit sorozatunk szerzôje rendelkezésére bocsátotta és nehezen hozzáférhetô kortörténeti dokumentumokkal segítette a töltéstárolás elvére alapozott televízió-rendszer megszületésének bemutatását.