Internet www.MP3.com
Az érem másik oldala
Gonosz hackerekrôl, üzleti harcokról, pereskedésrôl, Internet-függôségrôl olvasunk, s eközben lassan elfelejtjük, hogy a Világháló még mindig ugyanaz a lehetôségekkel teli, világokat, kultúrákat összekötô nagyszerû találmány, aminek kialakulásakor még kissé naívan gondoltuk. Így van ez az MP3-má tömörített zenével is. Az MP3-ak értelme sem abban van, hogy zenészeket juttasson koldusbotra, hanem, hogy kicsi legyen a fájlok mérete, és mindenki megismerhesse, élvezhesse a mûvészetet. A pénz világában ez persze csak naiv ábránd. Vagy talán mégsem?
Mi az az MP3.com?
Az MP3.com oldalon közel egy millió ingyenesen meghallgatható, letölthetô mp3 formátumú zenei mû található. Ezek a világ különbözô tájairól való, teljes hosszúságú és jó hangminôségben közreadott dalok mûfajonként, stílusonként katalogizálva találhatók meg. Köztük ismert mûvészek dalai is gyakran szerepelnek, például Alanis Morissette, Tori Amos, a Beastie Boys és Billy Idol is letölthetôvé tette egy-egy számát. A pop, rock mellett népzenei és klasszikus zenei mûfajok is szerepelnek. A kínálatba való bekerülés, vagyis a zenei mûvek feltöltése ingyenes. Regisztráció után a zenészek feltöltik mp3-aikat, és ezekbôl virtuális CD-ket állíthatnak össze, amelyeket megrendeléskor a cég legyárt. Az ebbôl, és más akciókból befolyt bevételt az MP3.com fele-fele arányban megosztja a mûvésszel, aki mindeközben teljes jogú tulajdonosa marad a mûveire vonatkozó (szerzôi) jogoknak. Az MP3.com látogatottsága havi 10 millió felett van.
Ahhoz, hogy megbékéljünk azzal a tudattal, hogy az interneten ingyenesen lehet bizonyos zenékhez hozzájutni, amelyek többsége mp3 formátumban van, két dolog kell: elôször is, ne tartozzunk azok közé, akik a zenei jogdíjakból élnek. Másodszor pedig, részesítsük elônyben a többség akaratát. Ugyanis bármennyire is zajos az mp3-ak, az MP3.com, a Napster és hasonló, illegális vagy legális zene-letöltô helyek körül a vita, el kell fogadnunk tényként, hogy az emberiség túlnyomó része nem a befolyt jogdíjakból él. Sôt, ez sajnos még a zenészek egy nagy hányadára is igaz. Nem azért, mert az ô zenéjüket terjesztik illegálisan, hanem azért, mert a jogdíjakat csak a "nagyok" kapják meg, és mert sok tehetség el sem jut a lemezszerzôdésig. Ez persze nem jelenti azt, hogy szabad illegálisan zenét terjeszteni vagy letölteni. Csak annyit jelent, hogy lehetünk egyszerre az MP3 pártján és a "jó oldalon".
Egy felhasználó, vagyis zenehallgató számára elég egyértelmûek az ingyenesen letölthetô zenei fájlok kínálta elônyök. De mi visz rá egy zenészt, hogy feltegye munkája gyümölcsét az MP3.com-ra vagy más, hasonló oldalra, ahonnan ingyen letölthetô? Nézzük a lehetséges okokat néhány példán keresztül! Az Angliában élô, norvég származású Bjorn Lynne neve talán ismerôsen cseng a korai PC-s, amigás demo-világban jártasak számára. Lynne saját, komoly felszereltségû stúdióval rendelkezik, és már 12 éve zeneszerzôként és több hangszeren játszó kiváló zenészként ismert. Számtalan lemezszerzôdést utasított vissza, egyszerûen azért, mert üzleti alapokon nyugvó zenei kompromisszumokat nem akart kötni, vagy mert a kiadó semmit nem nyújtott azon kívül, hogy lefölözi a hasznot. Bjorn inkább a saját zenéjét játssza úgy, ahogy szeretné, és azok számára, akiknek tetszik. Ha valaki olyan tehetséges és nyitott, vállalkozó szellemû, mint ô, akkor ez bizony mûködik. Rendszeresen adja ki saját maga a lemezeit, amelyek az Interneten át közvetlenül a rajongókhoz jutnak el, méghozzá egyre növekvô mennyiségben. Emellett TV mûsorokhoz, PC vagy PSX játékokhoz (pl. Worms, Arcade Pool, World Rally Fever,...) szerez zenét, és 31 évesen több projektben vett már részt, mint más zenész egy életen át. Egyszóval sikeres. Ismertté az Internet segítségével tette magát, rajongói és vásárlói pedig a tehetségének bizonyítékai. Nincs szüksége a multikra.
A következô csoportot azok képezik az Interneten, akik amolyan ingyenes termékmintaként teszik fel egy-egy számukat, abban a reményben, hogy még többen veszik meg majd a lemezt. Ezért a ma "futó" slágerek közül sokat megtalálunk az MP3.com-on, ingyenesen tölthetünk le dalokat Madonna új lemezérôl, vagy az olyan új, divatos rockbandáktól, mint pl. a Linkin Park, a Limp Bizkit, stb. Emellett azok az öregebb, kifutóban levô sztárok is sokszor felteszik néhány dalukat, akiknek manapság olyan kevés lemezt sikerül eladniuk, hogy már "úgyis mindegy". A nagyobb lemezcégekkel szerzôdött, jól keresô sztárok egy része pedig azért szimpatizál az MP3.com-mal, mert ezzel javíthat valamicskét az image-én. Fôleg akkor, ha egyébként nincs is image-e. Tehát az MP3.com-on való részvétel lehet egyfajta ingyen reklám, lehet póz, lehet meggyôzôdés - és még nem esett szó a legfontosabbról, arról, ami a többséget jellemzi: lehetôség. Bemutatkozási, kiugrási és pénzkereseti lehetôség bárki számára. A végeredmény pedig ideális esetben tükrözi az illetô mûvész tehetségét, a munka minôségét.
Persze túlzás lenne azt állítani, hogy itt nem számít a pénz. De lehetôség van komoly beruházás, összeköttetések és dollár milliók nélkül is kedveltté, ismertté és elismertté válni. Azt is mondhatnánk, hogy ez egy véget nem érô, hatalmas tehetségkutató-verseny, ahol a szakemberek mellett a teljes Internetes világ a zsûri, és nincsenek vesztesek (csak legfeljebb olyanok, akiket elkeserít, hogy a napi toplista 600 ezredik helyén állnak).
Különösen sokat segíthet az Internet azokon, akik olyan helyen élnek, ahol nem mindennap mászkálnak tehetségkutató menedzserek milliós lemezszerzôdésekkel a zsebükben. Igaz, ha Los Angeles környékén élnénk, akkor pont a tömeg lenne a baj, a sok cég és a számtalan sokad rangú zenész közt jót találni olyan, mint tût a szénakazalban. De a "lehetôség" egyfajta varázsszó a mûvész számára, egy olyan reményfonál, amibe kapaszkodhat. Nem kell ismeretlen kiadók ezreinek címére demókat küldeni, amire aztán senki sem figyel oda, hanem kiteszi magát az ember a "világméretû kirakatba", a Netre, és ha tényleg nyújt valami figyelemre méltót, akkor esélye van rá, hogy elismerjék. Persze nem árt ismerni és használni az Internet, és ezen belül az adott szolgáltató, például az MP3.com által zenészeknek nyújtott lehetôségeket.
Lássuk a gyakorlati oldalt. Elôször is, mint zenész vagy zenekar, rendelkeznünk kell valami tûrhetô saját zeneszámmal, méghozzá digitális formátumban. Ezt megadott módon mp3 fájllá kell alakítanunk. Ezután regisztráltatni kell magunkat az MP3.com-on, kapunk egy www.mp3.com/énzenekarom formátumú webcímet. Mindezt ingyen. Bár rettentô hosszú, mégis nagyon fontos mindenki számára, hogy figyelmesen elolvassa az ô és az mp3.com között létrejövô szerzôdés szövegét, amire majd a lap alján rábólint. Ennek lényege, hogy nem veszítjük el a jogainkat a zenénk felett, csak lehetôvé tesszük az mp3-aink letöltését privát célokra. Ezután feltöltjük a dalaink, kitöltjük a fontosabb mezôket, írunk magunkról pár sort, és már kint is vagyunk a "kirakatban". De ezzel nem ér véget a "móka", sôt, csak itt kezdôdik. "Digitális mûvész"-ként belépve az adminisztrációs oldalra egybôl több tucat menedzselési lehetôséget, akciót és beállítások ezreit pillantjuk meg. Elôször is, rengeteg információt adhatunk meg magunkról, toplistákkal, turné-dátumokkal, linkekkel, képekkel színesíthetjük az egyébként is teljesen átszabható megjelenését leendô mp3-as oldalunknak. Ezután, ha nem vagyunk még elég ismertek, akkor szóljunk az összes barátunknak, hogy töltsön le, így egy "minden csoda 3 napig tart" idôtartamra toplistások lehetünk, ami arra jó, hogy a baráti körön kívüliek is észrevegyenek, és meghallgassanak. Innentôl már a produktumon múlik, hogy hagy-e maradandó nyomot másokban, és növekszik-e népszerûségünk.
Ha van rá esély, hogy valaki megveszi a zenénket, akkor összeállíthatunk egy virtuális CD-t. A feltöltött mp3-ainkból kijelölhetjük, melyek tölthetôk le ingyen, és melyeket lehet csak a CD-nken megszerezni. Kiválasztunk pár dalt, ami a CD-n lesz, feltöltjük a kívánt borító grafikát, és megadjuk az árat. Ez minimum 6.99 dollár. Ezzel kész egy "D.A.M. CD" az MP3.com-on. Ha valakinek megtetszik a zenénk, és áldoz rá 6,99 dollárt (VISA kártyával lehet fizetni), akkor a megrendeléskor, annak alapján elkészítik a CD-t. Annyit, és akkor, ahogy a kereslet diktálja. A szolgáltatásért cserébe a haszon fele az MP3.com-é, fele a mienk, de még mindig jobban jártunk, mintha egy magánkiadás bukása miatt mentünk volna csôdbe. Ám ez csak az egyik módja a pénzkeresésnek. Már azzal is kereshetünk, ha sokan töltik le a számaink. A "Payback for playback" akcióban szponzorok segítségével naponta szétosztanak egy bizonyos összeget a letöltések száma alapján a mûvészek közt. Csak példaként: a még éppen csak befutó Linkin Park együttes a 3 letölthetô számával idén közel húszezer dollárt keresett így, CD-eladás nélkül, az Offspring egy havi bevétele pedig 6555 dollár. Egy sikeres együttes akár többet is kereshet, mint hagyományos módon. A kezdôk pedig megtalálhatják szerencséjüket. A Success Stories oldalon sokan leírják, hogyan találtak rájuk a neten, és értek el kisebb-nagyobb sikereket (pl. tévészereplés, lemezkiadás...) ennek hatására.
A mûvészek bevételeit Amerikába elektronikus úton utalják át, Európába csekken küldik el. Természetesen ez nem fekete jövedelem, adózni is kell, ha nagy az összeg. A legpraktikusabb lehetôség, ha az MP3.com-on helyben, online elköltjük a jövedelmünket, "artist cash"-ként. Megvehetjük belôle például a saját lemezünket - ez éri meg legjobban, mert a fele ár visszajön... De a tréfát félretéve: rengeteg plusz szolgáltatást vehetünk igénybe pénzért. Ebbôl is látszik, hogy az MP3.com nem jótékonysági intézmény, hanem hatalmas üzlet, amin szerencsés esetben mindkét fél meggazdagodhat. A havi 20 dolláros "Premium Artist Service" például kivételes bánásmódot nyújt, ami azt jelenti, hogy oldalunkon nincsenek hirdetések, és a hibaüzeneteinkre, kérdéseinkre is hamarabb válaszolnak. Emellett már a Payback for playback akció is csak a "Premium Artist" tagok számára él. Egy másik lehetôség, a "Music Licencing" is csak nekik szól, ez pedig olyan ötlet, amiért sokaknak érdemes megfontolni a 20 $-t. A Music Licencing lényege, hogy különbözô felhasználásra elérhetôvé tesszük a dalainkat, megtalálnak minket az épp erre kifejlesztett keresôn keresztül az üzletemberek, menedzserek, stb. Tv-filmek, filmek betétdalaként, aláfestô zeneként, reklámok, játékprogram zenéjeként, vagy más által remixelve jelenhet meg a zenénk, természetesen egy újabb szerzôdésben meghatározott módon és árért. Az MP3.com vállalja a szerzôdés és a royalty átutalásának minden gondját, ha kérjük. De mi magunk is intézhetünk mindent, ekkor ôk csak a közvetítést, a felfedezésünk lehetôségét kínálják. Ez a szolgáltatás azok számára is igen praktikus, akik ilyen, felhasználandó zenéket keresnek, mert itt nagy a választék, és talán kedvezôbbek az árak is.
A fent lévô dalok között stílusok szerint keresgélhetünk, de akár területileg is szûkíthetjük a keresést. Népszerûségi listákat szinte minden vonatkozásban találunk, külön megnézhetjük, hogy a Budapesti zenekarok közt pl. az "electronica" stíluson belül ki vezet. Néhány éve még alig 100 dal volt a hazaiak által feltöltve, ma már lassan ezerhez közelít az mp3.com-on szereplô magyarországi dalok száma. Az ismertebb nevû zenekarok közül a LB 27 számai, az Ossian, a Nevergreen, a CAFB vannak fent, és emellett sok-sok ismeretlen, de nagyon tehetséges zenész számai tölthetôk le. A hazai toplisták tetején gyakran szerepel az afrikai zenét játszó Akinwumi Toyin, aki már 505 dollárt "zsebelt be", és a minden stílusban jelen levô Laren d'Or, aki már túl van az elsô MP3.com-os ezer dollárján, ami valljuk be, szép összeg. De sokaknak nem is a pénz számít. Egy amatôr számára a jelképes, 75 centes bevétel is jólesô érzés.Érsek Teodóra
UUnet egy éves születésnap
Hazánkban legalábbis egy éve van jelen a UUNet internetszolgáltató, mely a WorldCom leányvállalata. A WorldCom a világ egyik vezetô globális távközlési szolgáltatója, tavaly 40 milliárd dolláros bevételt ért el, és több mint 65 ország 300 városában vannak jelen. A UUNet a világ vezetô internet szolgáltatóinak egyike, s nemrégiben ismét rangos díjjal tüntették ki. Az Egyesült Királyság Internetszolgáltatók Szövetsége (ISPA) szavazásán immár másodszor nyerték el a "Legjobb Európai Internetszolgáltató" címet.
A hazai leányvállalat elsôsorban az intenzív internet felhasználó üzleti vállalkozásokat kívánja kiszolgálni igen magas minôségben, mûszaki színvonalon. A UUNet Magyarország 2x45 Mbps sávszélességgel kapcsolódik Frankfurton és Amszterdamon keresztül a nagyvilághoz. Ebben a hónapban megvalósul az a fejlesztés, amelynek révén 155 Mbps-re tudják növelni ezt. A hazai leányvállalat rendre túlteljesíti terveit az ügyfélszerzés terén is, és a sávszélesség tekintetében már az elsô három hazai internetszolgáltató közé tartoznak.
Nevet és arculatot vált a Matávnet
Axelero lett a piacvezetô
Nem csak a cégtábla átfestése történik meg a Matávnetnél azon a sajtótájékoztatón bejelentettek szerint, ahol ismertették a vállalat új nevét is. Május 2-ától Axelero Rt. néven mûködik tovább a cég. A teljes arculatváltás mellett megújult a cég honlapja, s ez nemcsak a vizuális megjelenésre, hanem a tartalmi struktúrára is igaz. A cég kiadásában mûködô népszerû portál, az [origo] változatlan néven jelenik meg a jövôben.
Az Axelero azt a célt tûzte maga elé, hogy a "jövôipar" minden meghatározó piacán vezetô pozíciót érjen el. Emellett mûszaki színvonal és az ügyfélkiszolgálás terén is kiemelkedô szolgáltatásra törekednek, és egyre nagyobb tömegek számára kívánják elérhetôvé tenni az internetet.
Több új szolgáltatást is bejelentettek a tájékoztatón. Ezek részben a netQuick elôre fizetett internet-hozzáférési mód megújult változatai. Kábeltévés hálózaton is kínálnak internet hozzáférést Budapest két kerületében és Kaposváron, a tervek szerint a szolgáltatás földrajzi elérhetôségét folyamatosan növelik.
Az üzleti szféra számára két újdonsággal szolgálnak. Az egyik az ADSL alapú internet hozzáférés üzleti elôfizetôknek kidolgozott változata, a BDSL. Az elsôsorban kis és közepes vállalatoknak szánt csomagok 384-1500 kbit/s letöltési sebességet kínálnak, akár tíz gépes helyi hálózatot is kiszolgálnak, virtuális webszerver és virtuális mailszerver szolgáltatások nyújtása mellett. A csomagok nettó 39900 forinttól vehetôk igénybe, és árban jóval kedvezôbbek a hasonló sebességet kínáló bérelt vonali megoldásoknál.
(Sajnos, az ADSL illetve BDSL nem mindenütt vehetô igénybe, mi magunk is szeretnénk kipróbálni, azonban pillanatnyilag a XIII. kerületben, legalábbis az irodánk körzetében a Matáv nem tud ADSL vonalat adni. A szerkesztô megjegyzése.)
Másik, üzleti szférának szóló újdonságuk az augusztus 31-éig tartó bérelt vonali akció, mely a korábbiakhoz képest jelentôsen kedvezôbb áron teszi elérhetôvé ezt a fajta internet-hozzáférést.
(bj)
Dot.com és pont!
Átrendezôdô gazdaság
Az új internetes és távközlési vállalkozások szereplôit megkérdezve arról, hogy miért vallják cégüket dot.com cégnek, sokan a legegyszerûbb választ így adhatják: dot.com és pont. Ki tudna vitába kelni arról, hogy mi a helyes definíció? Valószínû, hogy áteveztünk a dot.com világba, mielôtt még annak tudatában lettünk volna.
Hol fedezhetô fel az új vonal ezekben a cégekben? Ott, hogy mindenkinek köze van az internethez. A dot.com világ mégis két részre osztható. Vannak akik a technológiát elôállítják és szolgáltatják, és vannak akik a technológiával élve új alapokra helyezve nyújtják az információs hálózati szolgáltatásokat.
A hagyományos szolgáltatók közül a legkifejezôbb példát a MATÁV szolgáltatja. Nemrég hangzott el egy vezetôi nyilatkozat arról, hogy a MATÁV a jövôben nagyobb hangsúlyt fektet az internetre és a mobilitásra. Megfigyelhetjük a Vivendi új logóin is a tendenciát. A V-Net névvel szintén kifejezésre jut az internet erôsödô szerepe. Az internet szolgáltatóink külföldi tulajdonosokra találtak és igyekszenek kialakítani saját profiljukat, megoldásaikat. A piac nyitása elôtti helyzetben az internet szolgáltatás területén lehet látni elôször a szabadpiachoz hasonló helyzet modelljét. A magyar gyártóról már nehezebb beszélni. Speciális esetektôl eltekintve külföldi gyártó cégek képviselik itthon az új technológiákat. Ennek köszönhetô, hogy mi sem maradunk le a vezetô országoktól, viszonylag kis késéssel mi is élvezhetjük a mobil internet, az internetes szolgáltatások elônyeit. A háttéripar támogatása és sokrétûsége a tartalomtervezô és internetes tanácsadó cégek lehetôségeit is bôvítik. Az utóbbi két évben jelentek meg olyan cégek, amelyek az információs társadalom tendenciáiról komoly elemzéseket tesznek hozzáférhetôvé. Ezek a cégek képzik a hidat a dot.com és a technológiát használó új típusú szolgáltatók között. A gazdaságosabb piacralépést és szereplést szolgálják az úgynevezett távközlési házak, ahol a távközlési szolgáltatók elhelyezhetik eszközeiket. Ennek az üzletnek csak akkor van értelme, ha sok szolgálató lát lehetôséget egy adott piacon. Nálunk Magyarországon már elértünk, vagy hamarosan elérünk ide. A Novacom az elsôk között adott helyet más távközlési cégeknek a saját platformján, de ma már olyan vállalkozások is ügyfeleiket várják, mint a CityReach, vagy az Infigate. Zárjuk a dot.com technológia szállítók sorát az áramkör gyártókkal, akik az integrált áramköröket, illetve célmegoldásokat is gyártanak. Ilyen célmegoldások az irányítható kamerába rejtett mini internet szerverek, vagy az autóba szerelt internetes térkép, fax állomás.
Az internettel viszont ellentétes a helyzet, mint az ezelôtti kommunikációs technikákkal volt. Elôször belopta magát a mindenapi életünkbe és majd késôbb fog kialakulni a konkrét felhasználási útvonal. A rádióval, televízióval ez fordítva volt. Ott a technikai vívmány újdonsága volt átütô, észrevehetô módon debütáltak. Itt viszont nem technikai vívmányról, hanem a meglévô eszközök forradalmian új alkalmazásáról van szó. Mivel az internetnek kezdetektôl publikus jellege dominál, egy visszafelé vezetô utat kell megjárni. Az információs társadalomnak megbízható, egyszerû megoldásokra van szüksége. Eddig még nem látott lehetôség és igény is, hogy egy az úgynevezett B2C kapcsolatot, a tömegszolgáltatás csatornáit is elektronizálni lehet. Ez a lehetôség olyan feladat, ami nem ismer határokat és nem fogadja be az egyedi megoldásokat.
Hol tartanak a magyar dot.com technológiát használó szolgáltatók? Közel száz elektronikus áruház mûködik nálunk is. Ezek az áruházak javarészt persze óvatosan próbálják kiszakítani a világ sok tízmilliárd dolláros forgalmának egy kis részét, mivel kevesen vállalnak garanciát az elektronikus számla elfogadására. Sajnos azok az elektronikus boltok, ahol a weben lehet fizetni, nem használnak egységes technikai megoldást. A tavalyi Internet Hungary 2000 konferencián megjelent a média minden ága. Kiderült, hogy a nyomtatott sajtó, a rádió és a televízió is megnyitotta az utat az online elérés felé. Sôt, vannak olyan rádiók, melyek az internet világból indulnak és mellékesen kiterjesztik kapcsolatukat a hagyományos média felé. Folynak a viták az internet alkalmasságával kapcsolatban, hogy lehet-e streaming video jeleket sugározni? A videojelek minôsége pontosan a szükséges sávszélesség korlátozás miatt nem élvezhetô, és a sávszélesség problémája nem csak az IP technológia kérdése. Az elôfizetôk tömeges szélessávú elérése még csak a tervezôasztalon megoldott probléma. A magyar portálok talán a legjobban elterjedt jelei az internetes felzárkózásunknak. Jó tucat portál szolgálja ki az igényeinket, mindenki megtalálja a magának valót. Vannak szakmai, politikai illetve mindenes portálok, ahonnan szinte tovább sem kell mennünk, mégis minden bennünket érdeklô információt megkapunk.
Az információs társadalom, vagy más szóval a hálózati gazdaság átrendezôdésének folyamatát nem lehet könnyen elôre jósolni. A tendenciákat figyelve a nagyvállalatok és vállalatcsoportok mozgásából lehet következtetni a várható változásokra. Fontos elôrejelzést adhat, hogy a gyártók melyik cégeket vásárolják fel, milyen szabványosítási érdekfórumba tömörülnek. Amire a nagyok költenek abból valószínû, hogy bevételt is szeretnének látni. A többi már csak rajtunk múlik.
Csepeli Csaba
Bemutatkozott az Enternet 2001
Internetes repülôrajt?
Már a negyedik országos hálózattal rendelkezô Internet szolgáltató kezdte meg mûködését hazánkban. Az Enternet 2001 Kft. ügyvezetô igazgatója, Hegedûs Zsolt bemutatkozó sajtótájékoztatójukon kiemelte, hogy a cég teljes egészében magyar tulajdonú, így kevésbé van kitéve a külföldi cégek piaci pozícióváltozásából fakadó, elôre nem látható mozgásainak.
A cég március elsején indította el országos szolgáltatását, s az eltelt másfél hónap alatt már ezer fölé emelkedett elôfizetôinek száma. Az Enternet olyan marketing stratégiát választott, mely a vidéki elôfizetôk megszerzésére is jó lehetôséget kínál: mintegy 200 vidéki viszonteladóval kötöttek értékesítési szerzôdést, akik a helyi viszonyok ismeretében nagyobb eséllyel tudják a vidéki piacot a szolgáltatást értékesíteni. Hegedûs szerint az év végére elérik a 20 ezres elôfizetôi kört, s rövid idôn belül az ellátottak létszámát tekintve is az elsôk közé szeretnének kerülni. Ezt a jelentôs eredményt a magas színvonal mellett az igazán kiváló árstratégiával kívánják elérni.
A magyar magánszemélyek által 2000 februárjában létrehozott cég már közel egymilliárd forintot invesztált az épülô hálózatba, mely már úgy fedi le az országot, hogy 70 %-ban helyi hívással érhetik el az elôfizetôk a hálózatot. Az Enternet 2001 szinte teljes egészében a Lucent eszközeire alapozta hálózati infrastruktúráját. A szolgáltatások biztosításához együttmûködési megállapodásokat kötött a nagy szolgáltatókkal, a Matávval, a Pantellel és a Vivendi Telecom Hungary-val.
Páris Zoltán, a Lucent Technologies hazai vezetôje elmondta, hogy az Enternet 2001 hálózata iskolapéldája annak, hogyan lehet a Lucent eszközeivel komplett IP megoldásokat kialakítani. Az egyes behívókörzetekben a Lucent MAX 6000 hozzáférési koncentrátorai fogadják a felcsatlakozni kívánó hívásokat. Egy MAX 6000-es 120 vonalat képes kezelni egyszerre, s az Enternet hálózatában a pillanatnyi kiépítésben már 53 darab ilyen interfész mûködik. A MAX 6000-es alkalmas a Voice over IP szolgáltatásra is, azaz tetszôleges telefon, fax és adatkapcsolat létrehozására az Interneten keresztül. Ezt a lehetôséget az Enternet 2001 a késôbbiekben ki is kívánja használni.
A másik Lucent eszköz, ami a hálózatban mûködik, a Budapest Internet Exchange (BIX) felé kapcsolatot teremtô Access Point 1000-es IP router. Ez az igen nagy teljesítményû eszköz nagysebességû, Gigabit Ethernet vonalon csatlakozik fel a BIX-re, így messzemenôen biztosítja az Enternet fejlôdési lehetôségeit a bevezetendô szolgáltatások teljesítményét, biztonságát és minôségét illetôen.
B. I.
Online CD-boltok
Amerikától Budapestig...
Az online vásárolgatást a legtöbben valószínûleg a könyvekkel vagy CD-kkel kezdik. A CD-vásárlás elônye, hogy nem zsákbamacskát veszünk. Egy ruhát fel kell próbálni, egy lemezjátszót meg kell hallgatni, de egy CD-lemezrôl elég, ha tudjuk, mi van rajta. Az is elôny, hogy a CD-k, könyvek esetében a postaköltség megfizethetô, a szállítás pedig gyors, egyszerû. Az utánvéttel való fizetés lehetôsége sokakat vonz, akik nem szívesen adják meg bankkártyaszámukat. Az online CD-boltok többsége kedvezôbb áron kínálja a termékeit, ami annak is köszönhetô, hogy hatalmas válsztékkal rendelkeznek, de mégsem kell mindent raktáron tartaniuk. Ha régebbi, már eltûnt, ritka lemezt keresünk, akkor az Interneten - pl. egy külföldi boltban - még megtalálhatjuk.
A felhasználó, vagyis a vásárló szemszögébôl nézve az ideális CD-bolt az, ahol minden van, minden lehetôség adott. Az ilyen, vásárlókat csábító, gazdagon felszerelt boltok leginkább a külföldi oldalakon találhatóak meg, sajnos a magyar site-ok többsége még szegényesebb kivitelezésû. Nézzük, mi minden van egy ilyen CD-boltban! Külföldi oldalak közül példaként az Amazon.com-ot és a CDnow.com-ot nézve a következô (legfontosabb) lehetôségeket kapjuk:
- Böngészési (katalógus, ábécé-rend) és keresési lehetôség a lemezek közt. A kínálatban szinte minden ismert, "elméletben létezô" CD szerepel. Ha valami különlegességet keresünk, szerepelni fog a listán, még ha nem is kapható.
- Információ a CD tartalmáról: kép a borítóról, elôadó, cím, kiadó, megjelenés éve, lemez típusa (dupla, maxi...), elôadó honlapja, elôzô lemezei, a számok címei és esetleg rövid leírás vagy értékelés.
- Információ a CD-rôl, mint áru: raktárról vagy rendelésre kapható-e, van-e belôle (és mennyi), mennyibe kerül, hány nap a kiszállítási idô. Egyes helyeken a nem kapható árunál kérhetjük, hogy értesítsenek, amint kapható lesz.
- Mivel a hatalmas adatbázis összes lemezérôl nem írhatnak leírást, ezért "jobb helyeken" mi írhatjuk meg, mit gondolunk, és elolvashatjuk mások értékelését.
- Belehallgatási lehetôség. Talán ez segít a legtöbbet a választásban, ha gyengébb minôségben vagy rövid részlet erejéig is, de meghallgathatjuk a számokat.
- Az Amazonon közvetlen link van a használt-CD bolthoz: ha nem kapható egy lemez, már látjuk is, hogy ki és mennyiért kínálja használtan.
- A lap alján a "mit vettek még mások, akik ezt a lemezt megvásárolták?" kérdésre válaszképp a stílushoz közel álló, hasonló lemezekkel ösztönöznek további vásárlásra.
- Minél több mód van a vásárlásra, annál jobb. A kártyás fizetési lehetôség ma már alapkívánalom, de belföldön a postai utánvét lehetôsége vagy a személyes átvétel is ajánlott.
- Cikkek, hírek a zenei életbôl, toplisták, interjúk - a nagy boltokban egy egész zenei magazin segít eligazodni.
- A CDnow-n akár mobilon és Palm-on keresztül is vásárolhatunk.
- Egy érdekes oldal a CDnow-n: "Seen and Heard", a fülbemászó reklám- vagy film- és tévéfilmzenéket találhatjuk meg. Végre megtudhatjuk, hogy ki játssza azt a dallamot, amit már napok óta dudorászunk, és például egy autóreklámban hallottuk.
- Természetesen egy jó bolt tele van akciókkal, kedvezményekkel is.
Mi a helyzet itthon? A hazai online CD-boltok többségét inkább a praktikussági szempontok alapján alakították ki. Egyszerûek, általában gyorsan letöltôdnek, gyorsan kereshetünk bennük - és gyakran sajnos arra is gyorsan rájöhetünk, hogy nincs meg náluk, amit szeretnénk.
A FotexNet (www.fotexnet.hu) oldala külsôre már megközelíti a "külföldi nagyokat". Elég sok információt adnak a lemezekrôl, elôadókról, a zenei életrôl, és emellett mi is véleményt nyílváníthatunk. Pontozhatjuk a lemezt, vagy akár saját kritikánkat is megjelentethetjük. Az oldal legnagyobb érdeme - legalábbis magyar viszonylatban - az, hogy a számok többségébe belehallgathatunk. A kártyás és utánvétes fizetés lehetôsége is adott, a szállítás pedig pontos és megbízható. A kínálatot viszont lehetne bôvíteni. Nagyon sok ismert elôadó nem szerepel benne, vagy csak kevés lemezük kapható, de az is lehet, hogy csak bizonyos rétegekre fókuszál az oldal. Ha valami ritkaságot keresünk, vagy "rétegzenét" hallgatunk, akkor itt nem biztos, hogy szerencsénk lesz. Ha mégis, akkor viszont örülhetünk, mert Budapesten belül már 4000 Ft. felett ingyenes a házhozszállítás.
Egy újabb, igéretes oldal a Zeneház (www.zenehaz.hu). Itt egy naprakész magazinnal találkozunk, amiben cikkek, információk és koncertnaptár is szerepel. Napi akciókkal és egyéb kedvezményekkel is kedveskednek a vásárlóknak. Az online bolt és magazin mellett fórum is van, amibe beleolvasva például megtudhatjuk, mi a vásárlók véleménye a szolgáltatásokról. Itt is rámutathatunk a bolt egyik hiányosságára, miszerint nem tudhatjuk elôre a szállítási határidôt, erre vonatkozó információ nem szerepel a lemezeknél. Remélhetôleg ezt késôbb megoldják az oldal fenntartói, hiszen egyes CD-krôl kiderülhet, hogy már nem kaphatók, vagy csak három hónap múlva érkeznek meg - ezt pedig még a vásárlás elôtt érdemes tudni. Persze a pénzünk nem veszik el, mivel utánvétellel kell fizetni, kártyával sajnos még nem lehet. A CD katalógusban több, mint 44 ezer korong szerepel, gyorsan és könnyen válogathatunk. Bár az itthon forgalmazott lemezeket nézve még ezt a kínálatot is lehetne bôvíteni. Elvileg a nem kapható lemezeket is megrendelhetjük, mert felkutatják és beszerzik a számunkra, ha lehetséges. (Ezt a szolgáltatást célszerû lenne azzal kiegészíteni, hogy az ilyen CD-k is szerepeljenek a katalógusban.) Az egyes lemezekrôl adott információknál még a kiadás éve is hiányzik, bár minden más lényeges tudnivaló megtalálható. Sajnos nem hallgathatunk bele a számokba, nem írhatunk kritikát, de cserébe gyorsan letöltôdô és jól mûködô oldalakat találunk. A kínálatban pedig a CD-k mellett kazetták, VHS és DVD filmek, könyvek és CD-ROM-ok is szerepelnek.
A többi kisebb-nagyobb hazai online CD-bolt közül még kettôt vizsgáltunk meg és találtunk érdekesnek. A Zenebona.hu oldalon levô online bolt érdeme, hogy bôséges kínálatukban igen sok import lemez szerepel. Itthon nem kapható ritkaságokat is beszereznek nekünk, akár japánból is, habár utóbbiakat kissé borsos áron. Egy igazi rajongónak viszont pont ez kell: a kedvenc elôadó összes létezô lemezét megtalálhatja, és ha szerencséje van, hozzá is juthat.
A Musicland virtuális lemezboltja (www.musicland.hu) a maga nemében egyedülálló, mivel ez az elsô használt CD-bolt a hazai weben. Mivel használt CD-krôl van szó, ezért egyedi, ritka darabokat is találunk itt, továbbá az árak is jóval alacsonyabbak. A katalógust naponta frissítik (hiszen a kínálat is naponta változik), ezért érdemes gyakran ellátogatni ide. Ugyanebbôl az okból kifolyólag nincsenek külön információs oldalak az egyes lemezekrôl, csak a nevük és az ár szerepel. Ha nem vagyunk benne biztosak, hogy az adott lemez tényleg az-e, amit keresünk, akkor a megrendelés mellé a feltételeinket is beírhatjuk, például: "Kérem csak abban az esetben küldjék el nekem, ha ez az amerikai kiadású, bónusszámos, hupikék hologramborítós CD, amin rajta van a 'Budapesten nincsen sörgyár' címû dal, ami a kedvencem. Ha nem az, akkor nem is kell!".
É. T.