Teszteltük

Teszteltük: Panasonic TH-42PW3 plazma display

Valódi otthoni mozivászon...

Nem mindennapi készüléket volt módunkban tesztelni nemrégiben a Panasonic Magyarország (telefon: 382-6060, www.panasonic.hu) jóvoltából. A szerkesztôségünkben vendégeskedett mozgókép megjelenítô eszköz (szándékosan nem televíziót írtunk!) a jövô technológiáját teszi elérhetôvé már ma is egy háztartás vagy egy iroda számára - igaz, egyelôre még igen borsos, tíz forint híján három és fél milliós áron. A 42 inch képátlójú (kb. 105 cm) plazmaképernyô nemzetközi díjakat is hozott a Panasonic számára, így érthetô kíváncsisággal vártuk, mit is tud valójában.
Technológiailag a plazma képernyô és a napjainkban elterjedô színes LCD (folyadékkristályos) képernyôk között legalább akkora különbség van, mint amekkora volt a hagyományos katódsugárcsöves televíziók és az LCD képmegjelenítôk között. Bár a plazmaképernyôk mûködési elve hosszú évek óta ismert volt, gyártástechnológiai problémák miatt gyakorlatilag csak az utóbbi egy-két évben kezdtek el kereskedelmi forgalomban is nagyobb mennyiségeket piacra dobni.
A plazmaképernyô egyik sajátossága, hogy (a folyadékkristályos megjelenítôkhöz hasonlóan) egy kb. 105 cm képátlójú eszköz is mindössze 9 cm "mély". (Egy hasonló méretû hagyományos, képcsöves televíziót némi túlzással egy széle-hossza 1m kiterjedésû kockába lehetne csak belerakni, arról nem is beszélve, hogy mekkora súlya lenne...) A tesztelt plazmaképernyô 36 kilós, és másik elônye, hogy ennek nézésekor nem kell félteni a szemünket (és fejünket) a hagyományos tévéknél és monitoroknál szokásos sugárzástól. A 9 cm-es mélység könnyûvé teszi azt is, hogy akár falra szerelhetô kivitelben is megvásárolhassuk. Opcióként számos kiegészítôt vehetünk hozzá: így például külsô tuner egységet, sztereó hangfalpárt. A plazmaképernyô nem a hagyományos 4:3, hanem "wide" arányokkal rendelkezik, így a 16:9-es, illetve az újabban terjedô 16:10-es, azaz "szélesvásznú" képmegjelenítésre is képes a kép alján és tetején megjelenô fekete csík nélkül.
Természetesen a 4:3 arányú mozgóképek megjelenítése sem okoz gondot a Panasonic plazmaképernyôje számára, sôt, számos lehetôség között választva még az ilyen arányokkal rögzített filmeket is megnézhetjük 16:9-es arányban, ekkor persze vagy valamilyen torzítós technikát alkalmaz a képernyô, vagy felnagyítja a képet, de akkor az aljából és a tetejébôl egy rész nem látszik. A nem túl fantáziadús TH-42PW3 névre hallgató eszköz igen széles skálát kínál a csatlakozási lehetôségek erén. Összeköthetjük számítógéppel, videomagnóval, DVD-lejátszóval, videokamerával is, hiszen a számítógépes VGA port, a kompozit és S-video ki- és bemenet, az RCA csatlakozók egyaránt megtalálhatók a hátoldalán a már említett, opcionális TV tuner bemeneten kívül. Ennyi lehetôség birtokában már érthetô, hogy mozgókép megjelenítô eszközrôl, és nem egyszerûen monitorról vagy tévéképernyôrôl beszélünk.
Egyik elsô ténykedésünk az volt, hogy az éppen nálunk vendégeskedô kétprocesszoros PowerMac G4-essel is összekötöttük, a két eszköz intelligensen felismerte egymást és (igaz, csak 640x480-as felbontásban) akár 105 cm-es képernyôn élvezhettük a 4x4EVO rally autóverseny programot... Természetesen nem álltunk meg itt, hiszen a szintén tesztelésen nálunk levô Panasonic DVD-RV60-on keresztül néhány DVD filmet is megnéztünk a plazmaképernyôs házimozin..
Igen, a házimozi a jó kifejezés, ugyanis ha ezen akarja valaki élvezni például egy mozifilm izgalmait, nem érdemes annál a távolságnál közelebb ülnie, mint amelynél távolabb már nem érdemes például egy hagyományos 51 cm képátlójú tévé esetén... Ez pedig azt is meghatározza, hogy egy 25-30 m2-es nappali kicsi is a plazma tévé elhelyezésére, hiszen nem lehet elég távol ülni tôle. Amikor egy szélesvásznú DVD filmet néztünk meg a plazmaképernyôn a már említett, Dolby Digital/dts dekóderrel is ellátott DVD-RV60-on keresztül, a házimozi hangrendszernek és a kép méreteinek, minôségének köszönhetôen valóban moziban éreztük magunkat.
A plazmaképernyôn számos paramétert állíthattunk még be, így például a kép élességét, a megjelenítés méreteit, torzításokat, színösszetevôket, a fényerôsséget a használat módjának és helyének megfelelôen. Jól vizsgázott az eszköz napfényes környezetben is, még akkor is élvezhetô volt a kép, amikor egy hagyományos tévé már nézhetetlen lett volna a ráesô fény erôssége és a tükrözôdés miatt.
A tesztelés végének közeledtével egyre több családtag várta egyre izgatottabban a lottósorsolásokat, abban bízva, hogy utána nem kell visszaadni a plazmadisplayt, hanem lesz mibôl megvenni... Kétségtelen, hogy három és fél millió forintos ár mellett nem éppen tömegcikkrôl van szó. Véleményünk szerint azonban aki egyszer kipróbálta ezt az élményt, és rendelkezik megfelelô méretû nappalival, nemigen fog hagyományos televízió után vágyakozni, különösen, ha jövedelme is megengedi egy ilyen jószág beszerzését. DVD lejátszóval, DolbyProLogic hangrendszerrel felszerelve valódi, egyéni ízlésre szabható moziélményt kapunk a nappaliban - a hátunk mögött szotyolát köpködôk és a pattogatott kukoricaszag nélkül...

EISA díjas DVD

Némiképp kevesebb figyelmet szenteltünk a plazmaképernyô mellett egy másik Panasonic tesztkészüléknek, az EISA díjas DVD-RV60 lejátszónak. A bruttó 180 ezer forintba kerülô készülék szinte mindent tud, amit egy csúcskategóriájú DVD lejátszónak tudnia kell. A beépített Dolby Digital/dts dekóder és elôerôsítô mellett számos ki- és bemeneti csatlakozási lehetôséggel rendelkezik, nagyon könnyen kezelhetô lejátszó.

B. J.


Teszteltük: Ricoh Aficio AP2600N lézernyomtató

Az A3 kategória bajnoka

Nem mindennapi lézernyomtatót tesztelhettünk az elmúlt hónapban a Ricoh Hungary jóvoltából (telefon:270-9797, www.ricoh.hu). Az Aficio AP2600N több különlegességgel rendelkezik. Az egyik legfontosabb, hogy A3 méretben is képes nyomtatni, s ehhez képest igen vonzó, 329 ezer forintos alapáron vásárolható meg.
Sebessége szintén nem megvetendô: A4 méretû dokumentumokat 26 oldal, A3 méretûeket 15 oldal percenkénti sebességgel nyomtat ki, valódi 1200 dpi felbontáson is. Nem kell szégyenkeznie a bemelegítés miatt sem, az elsô oldalra ugyanis csupán 6,5 másodpercet kell várni.
Az AP2600 ráadásul szinte bármilyen környezetben használható, a PCL5e, PCL6 lapleíró nyelvek mellett eredeti Adobe PostScript 3 szinten is képes nyomtatni, s a Windows ma létezô összes verziója mellett a Mac OS-t is támogatja a 7.6.1 verziótól felfelé Alapkiépítésben 32 MB memóriával szállítják. A hálózati mûködtetés is gyerekjáték, a beépített 10BaseT/100BaseTX Ethernet felületen keresztül a TCP/IP, IPX/SPX, NetBEUI, AppleTalk protokollokkal kompatíbilis. A Windows különbözô verziói mellett Novell NetWare 3.11-tôl felfelé, Solaris, HP-UX, Red Hat Linux 6.2 rendszerû hálózatokat is támogatja.
Az opcióként rendelhetô kiegészítôk skálája is széles. Duplex nyomtatási egység, 2 darab 500 lapos papírtálca, eltolásos szortírozó tálca, borítékadagoló, négyrekeszes postafiók, 6 GB-os belsô merevlemez, +64MB memória, FireWire illesztôkártya egyaránt megvásárolható hozzá. A bôvítôk közül figyelmet érdemel a duplex egység, ennek révén a kétoldalas A4-es nyomtatás sebessége 23(!) oldal, a kétoldalas A3-as nyomtatás sebessége 8 lap percenként.
A Ricoh prospektusa szerint ez a fekete-fehér lézernyomtató a kisebb munkacsoportok számára ideális megoldás, azonban a havi 100 ezer(!) oldalas csúcsterhelhetôséget figyelembe véve ez magyar méretekben nagyvállalatok számára is megfelelô megoldás lehet...
A puding próbája az evés, a prospektusban leírt adatoké pedig a tényleges telepítés és nyomtatás. A nyomtató által támogatott operációs rendszerek közül mi a Win 98-at és a Mac OS 9-et próbáltuk ki, s az Aficio 2600-as telepítése mindkét esetben egy-két perces, pofonegyszerû mûvelet volt. A nyomtatás a prospektusban ígérteknek megfelelôen gyors és jó minôségû volt. Például Macintoshon egy 32 oldalas, A4-es méretû, szinte minden oldalon képekkel, grafikonokkal illusztrált kiadványt postscript módban (igaz, hogy A3-as papíron kettesével elhelyezve az oldalakat) gyakorlatilag egy perc alatt "kiköpködött". Az oldalakon a fotók is jó minôségben, 256 szürke árnyalatban jelentek meg.
Ez a nyomtató alkalmas lehet például arra is, hogy egy vállalat akár heti rendszerességgel legyártson mondjuk egy 4 A4 oldal terjedelmû hírlevelet több ezer példányban. Ha a nyomtató beszerzésének költségeitôl eltekintünk, ez nem is kerül többe, mint ha a munkát külön elvinnék nyomdába.
A már említett nettó 329 ezer forintos ár mellett sem lehet szó nélkül elmenni: a konkurens gyártóknál az A3-as nyomtatásra is képes, hasonló sebességû és terhelhetôségû nyomtatók ára jobbára a duplájánál kezdôdik. Ez az árkülönbség még akkor is megmarad, ha az opcionális egységeket is megvesszük hozzá.
Az Aficio AP2600N minket lenyûgözött: alaposan feladták vele a leckét az összes konkurensnek.

Budai János


Teszteltük: UPC chello II.

A havi díj állandó

Jó részét már megírtuk korábban azoknak a tapasztalatoknak, amelyeket a UPC chello nevû kábelmodemes internet-hozzáférésével kapcsolatosan szereztünk. Akkor utaltunk rá, hogy a szolgáltatással kapcsolatban néhány dologra még visszatérünk.
Alkalmas lehet-e a chello kisebb, néhány fôs vállalkozások internetes igényeinek kiszolgálására, hálózatba kötött gépek internet-hozzáférésének megoldására? A válasz igen és nem. Elvileg (és gyakorlatilag) is megoldható, hogy akár kisebb hálózatban is használható legyen a chello. Azonban pillanatnyilag a UPC a chello szolgáltatást kifejezetten egy végpontos szolgáltatásként nyújtja, tehát aki ezt több számítógépen megosztva használja, megsérti a UPC-vel kötött elôfizetôi szerzôdését.
Jelenleg annyi információnk van ezzel kapcsolatban, hogy a UPC tervez olyan szolgáltatási csomagot, amelyben jogilag is lehetséges hálózati hozzáférésre használni a chellot, de pontos indítási idôpontot még nem kaptunk.
Másik nyitott kérdés volt korábbi cikkünk írásakor, hogy nem WINDOWS-os operációs rendszert használó számítógépen használható-e a szolgáltatás. A válasz igen, mi legalábbis Macintoshon sikerrel kísérleteztünk, bár az elvileg egyszerû beállítási folyamat során adódott olyan helyzet, amikor fogalmunk sem volt, miért nem akar mûködni, de végül is a probléma megoldódott. Tudomásunk szerint Linux alatt is beállítható a szolgáltatás.
A chellohoz email lehetôség is tartozik, ez pillanatnyilag felhasználónév@chello.hu jellegû lehet. Egyelôre felhasználónév@cégnév.hu, vagy felhasználónév@cégnév.chello.hu jellegû email címre nincs lehetôség.
Hosszabb ideig tartó használat után azt is kitapasztaltuk, mikor vannak a forgalmi csúcsok. Ez elsôsorban a péntek déltájtól késô délutánig tartó idôszakot jelenti, ekkor a chellon keresztül elérhetô hozzáférési sebesség jelentôsen viszszaesik - minden bizonnyal ebben az idôszakban szabadulnak rá a világhálóra az iskolából hazajövô tinédzserek... Az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy ez a lassulás általános jelenség, bármilyen jellegû internet-hozzáféréssel is rendelkezik valaki.
Érdekes kérdés lehetne, hogy ahol chello és ADSL között lehetne választani, melyikre érdemes elôfizetni. A Matávnet, pardon, immár Axelero ADSL csomagja árban valamivel drágább, a szerzôdés futamidejétôl függôen 2-4-8 ezer forinttal drágább havonta. A mintegy 11 ezer forintos chello havidíjat figyelembe véve a 4 és 8 ezer forintos különbségek jelentôsnek is mondhatóak. A(z elvileg) garantált minimálisan 64k-s letöltési sebességnek ez az ára, mindenki eldöntheti, megéri-e ez neki.
A költségekre érzékenyebb családoknál minden bizonnyal ez a chello felé billenti el a mérleg nyelvét, hiszen ennél a típusú internetezésnél nem kell az esetleges hosszabb letöltési idô miatt nagyobb telefonszámlával szembenézni.
Még egy szempont azért figyelembe vehetô: pillanatnyilag a chello az egyetlen olyan hazai, szélessávú interenet-hozzáférési szolgáltatás, ahol az elôfizetéshez mások számára zárt felhasználói portál mûködik, tartalomszolgáltatással,, multimédia szolgáltatásokkal.

(bj)


Teszteltük: HP Photosmart 1218 nyomtató

Fénykép házilag

Igen nagy fejlôdésen mentek át az utóbbi 3-4 évben a tintasugaras nyomtatók. Ennek egyik szép példája a HP néhány hónapja bemutatott újdonsága, a HP Photosmart 1218 tintasugaras fényképnyomtató (www.hp.hu). A fejlôdés két területen különösen szembetûnô. Az egyik a nyomtatás minôsége, tesztkészülékünk 2400x1200 dpi felbontással képes nyomtatni fotópapírra a HP Photoret III technológiáját felhasználva. Mint azt a tesztnyomtatások is bizonyították, ezek a fényképek (a HP fotópapírjait felhasználva) kiváló minôségû, akár A4-es méretû fényképek nyomtatását teszik lehetôvé, igaz, fénykép nyomtatás üzemmódban csak 3 perc/oldal sebességgel.
Abban a pillanatban, amint a nyomtatóval nem fényképeket kívánunk papírra rögzíteni, a készülék megtáltosodik. Normál üzemmódban, színes grafikákat és szöveget tartalmazó oldalakat 5 oldal percenkénti sebességgel nyomtat ki, draft üzemmódban pedig akár 13 oldal percenkénti sebességgel, ami már a lézernyomtatók sebességét idézi.
Normál üzemmenetben 600 dpi felbontással dolgozik, és különlegessége, hogy a beépített optikai rendszer révén automatikusan felismeri a tálcára tett papír típusát és ennek megfelelôen konfigurálja magát. A Photosmart 1218 ráadásul képes automatikus kétoldalas nyomtatásra is (papírtakarékosság!), az opcionálisan rendelhetô JetDirect nyomtatószerver révén hálózati nyomtatóként is használható, a legújabb fejlesztés eredményeként pedig (grafikai stúdiók, figyelem!) PostScript képességekkel is felvértezhetô.
Jó hír a Macintosh felhasználók számára, hogy a nyomtató nemcsak a Windows különbözô verzióival, hanem (mint azt ki is próbáltuk) a Mac OS 8-astól felfelé az Apple számítógépekkel is együttmûködik. A szükséges szoftverek telepítése egyszerû, a nyomtató szoftver kezelôi felülete könnyen megtanulható.
A Photosmart 1218 nem véletlenül rendelkezik fényképnyomtatási képességekkel. A HP elképzelései szerint ez a termék a digitális fényképezôgépek tulajdonosai számára számítógép nélkül is jó megoldás a fényképek kinyomtatásához. Mint azt kipróbáltuk, a gyakorlatban is. A nyomtató egyrészt a megfelelô digitális fényképezôgépekkel infravörös úton is képes adatátvitelre, másrészt beépített SmardMedia illetve CompactFlash kártya olvasót is tartalmaz. Ezek segítségével elkészített képeinket közvetlenül is kinyomtathatjuk, ráadásul a kezelôszervek segítségével kiválaszthatjuk a nyomtatásra szánt képeket, meghatározhatjuk azok sorrendjét, nyomtatási nagyságát, az A4-es fotópapíron való elhelyezésüket is.
A készülék tudását tekintve a 133 ezer forintos árat nem tekintjük túlzónak, hiszen egy több funkciós nyomtatóhoz jutunk érte: normál vagy draft üzemmódban akár lézernyomtató gyorsasággal juttathatjuk információinkat papírra, a speciális papírok révén pedig fényképet is elôállíthatunk házilag.
Nyugodt szívvel ajánljuk megvásárlásra, azonban akik a HP online boltjában kívánják ezt megtenni, ne a nyomtatók link alatt keressék. Ezt a terméket ugyanis - szerintünk nem éppen logikus módon - a digitális fényképezôgépeket tartalmazó link révén találjuk meg.

(bj)


Teszteltük: Panasonic NV-MX300 DV camcorder

Kettô az egyben

Az igényes amatôröknek ajánlja a Panasonic azt a néhány hónapja piacra dobott mini DV videokameráját, mely az NV-MX300 névre hallgat. A gyártó nem titkolt szándéka szerint ez a készülék már átmenet az amatôröknek és a profiknak szánt kamerák között. Ezt ára is tükrözi, hiszen közel 870 ezer forintba kerül. Nézzük, mit kap a pénzéért cserébe a vásárló.
Elôször is, tulajdonképpen ebben az árban két készülék van benne: egy 3 CCD érzékelôvel felszerelt DV kamera, valamint egy digitális fényképezôgép! A kamera funkció használata során a 3 darab 1/4 inches CCD egyenként 570 ezer pixel felbontással dolgozik, és nettó 810 ezer képpontos felvételt tesz lehetôvé. A professzionális kamerákból átvett megoldással a kamerában használt Leica Dicomar objektív a beérkezô fényt a három elsôdleges alapszínre - vörös, kék, zöld - bontja, majd ezeket a különálló CCD-kre sugározza. Ez kiváló képminôséget, és digitális kameráktól szokatlanul élethû színvisszaadást nyújt a felvételkészítés során.
A kamerában használt lencsék 12x-es optikai zoom (kinagyítás) funkciót tesznek lehetôvé. Számtalan extra szolgáltatás kapott helyet a kamerában, így például optikai képstabilizátor, sztereo zoommikrofon, hangfelvétel bemeneti szintszabályozó, túlexponálásra figyelmeztetô zebracsíkos háttér, 6,4 cm átmérôjû poliszilikon LCD képernyô, intelligens tartozékfoglalat adapter és így tovább.
A kamerában levô fényképezôgép funkció 1,8 millió pixel felbontású állóképek rögzítését teszi lehetôvé, mégpedig a készülékbe beépített SD kártya fogadó hely révén. Pillanatnyilag 64 MB a legnagyobb kapacitású SD kártya, azonban a CeBIT-en a Panasonic standján hallottak szerint a jövô év végére már 2 Gigabájt(!!!) kapacitású SD kártyákat is lehet majd kapni. Az SD kártyához a készülék mellé alaptartozékként jár egy USB író/olvasó, így a kártyára készített fényképeket számítógépre is könnyedén átvihetjük.
A kamerával végigkisértük az idei CeBIT érdekességeit is, és két apróságtól eltekintve a készülék kiválóan vizsgázott. Az egyik apróság az optikai képstabilizátor: hivatásos operatôr kisért el minket az úton, s véleménye szerint a képstabilizátoron van még mit javítani. Szerinte a legnagyobb konkurensnél a képstabilizátor megoldás jobb, a remegô képek ellen inkább úgy védekezik, hogy kikapcsolja a stabilizátort és vállon hordozható kameraállványra szereli a felvevôt.
A másik apróság a felvétel-indító gomb elhelyezése. Ez jó helyen van egy kifejezetten túrista felhasználó számára, azonban egy félprofesszionális rétegnek szánt kamerát már másképpen használnak és hordoznak, e réteg számára viszont ebbôl következôen ez a gomb nem esik kézre.
E két dologtól eltekintve az MX-300 kiválóan vizsgázott, s elônyei között említhetô, hogy nemcsak DV ki- és bemenettel, hanem S-video ki- és bemenettel is rendelkezik. A CeBIT-re a kamerával együtt magunkkal vittünk egy Apple Powerbook G3-as hordozható számítógépet is (köszönet: MTI-Informatika Kft., telefon: 375-6722/2230,
www.mtiinfo.hu). A számítógéphez alaptartozékként járó iMovie 2-es verziójú programmal a kamerával felvett képeket pofonegyszerûen tudtuk editálni és a vágott anyagot szintén DV minôségben a kamerára visszamásolni.

(budai)


Teszteltük: IBM USB Memory Key

Kulcstartós adatok

Az adatok szállítására használható eszközök igen sokfélék kezdve a kivehetô merevlemeztôl az újraírható CD-n keresztül a legegyszerûbb, de talán ma még mindig a legelterjedtebb floppy lemezig. Ez utóbbi legnagyobb hibája, hogy egy Mbájtnál alig nagyobb a rajta tárolható adatok mennyisége. Ez pedig ma már igen kevés, ha nem csak közönséges szöveg- vagy más kisebb adatfájlokat akarunk egyik helyrôl a másik helyre átvinni.
Az IBM egy új formájú eszközzel rukkolt elô: a 8 MB USB Memory Keyjel.. Ez a nem túl fantáziadús név pontosan azt takarja, amit a neve: 8 MB memória, USB porton csatlakoztatható a számítógéphez és külsô megjelenésében kulcstartó. Tesztelésre az ACE Telecom (telefon: 457-1180, www.acetelecom.hu) bocsátotta rendelkezésünkre. Az egész eszköz látszólag nem más, mint egy 9 cm hosszú, 2 cm széles, 1cm vastag, minden oldalról lekerekített mûanyag kulcstartószerûség, aminek az egyik végén kulcskarika lóg, amivel rátehetjük például a kulcscsomónkra. A tollakéhoz hasonló csiptetôvel is ellátták a kis szerkezetet, így ingzsebben vagy tolltartóban is lehet tartani. Ennyi bevezetô után nézzük, mi lapul a hétköznapi külsô mögött!
A kulcskarikás védôtok egy USB csatlakozót rejt. Az eszköz telepítése csak a Microsoft Windows 98-as operációs rendszerhez szükséges, az ennél korábbi operációs rendszerek általában még az USB portot sem ismerik, a késôbbi, Microsoft Windows Millennium Edition (Me) és Windows 2000 operációs rendszerek pedig már tartalmazzák a szükséges illesztôprogramot, s csak az USB portba kell bedugni a csatlakozót. (A Macintosh az USB porttal rendelkezô gépeken 8.6-os operációs rendszertôl fölfelé automatikusan felismeri.) A "Sajátgép" ikonra rákattintva egy új meghajtót látunk, aminek a neve: cserélhetô lemez. Ettôl kezdve úgy használhatjuk ezt a meghajtót, mint egy 8 Mbájtos lemezt.
A biztonság kedvéért a belsô tejfehér mûanyag burkolaton belül egy ledet is elhelyeztek a tervezôk, aminek a fénye mutatja, hogy éppen készenléti állapotban van vagy adatátvitel történik az eszközön. Ez utóbbi esetben természetesen nem célszerû kihúzni a csatlakozóból.
Mivel a legtöbb gépen ma már van USB port s elôbb utóbb a Windows 98-at is felváltják az újabb operációs rendszerek, ezért a Memory Key minden kedvezô adottsággal rendelkezik ahhoz, hogy kedvelt adathordozóvá váljék. A legegyszerûbb alkalmazása, ha úgy használjuk, mint egy nyolcszoros tárolókapacitású floppyt. Ha nem adatokat, hanem végrehajtható programfájlokat töltünk rá, akkor ugyanúgy futtathatóak lesznek, mintha a floppyn futtatnánk ôket. Praktikus lehet utazáskor is, amikor a digitális fényképezôgépünkbôl erre mentjük le azokat a képeket, amiket meg akarunk ôrizni. A 8 Mbájtos kapacitás növelése újabb alkalmazási lehetôségeknek ad helyet, például videó filmek hordozására is alkalmas lehet egy 32 vagy 64 Mbájtos Memory Key. Az ára sajnos még nem versenyképes 8 floppyval ( húsz ezer Ft körül van), de annak, aki csak azért hord magánál laptopot, hogy azon szállítsa programjait vagy adatait két gép között, már talán jobban megéri zsebre vágni egy ilyen kis kulcstartót.

Gyôri Erzsébet


Teszteltük: Plextor PlexWriter 12/10/32 TSE CD-író

Nincs többé selejt

Kis túlzással ezt a kijelentést tehetjük azok után, hogy a HRP Hungary jóvoltából (www.hrp.hu, telefon: 452-4620) kipróbálhattuk a Plextor egyik CD-író készülékét. Az általunk kipróbált példány SCSI csatlakozó felületû, külsô egység volt, tesztünkhöz azért ezt választottuk, mert ezt Macintoshoz is hozzá tudtuk kötni, és azon is ki tudtuk próbálni a tartozékként járó Toast 4.1-es verziójú CD-író szoftverrel.
Az elegáns, egyhén lekerekített élekkel rendelkezô, szürkéskék házban lakó szerkezettel vagy közel 20 CD-t írtunk meg, s egyetlen hibát sem vétett a szerkezet.
Meglévô régebbi CD-írónkkal erre a teljesítményre nem lennénk képesek, annak ellenére sem, hogy bekapcsolhatjuk a "simulation" üzemmódot. Nem egy alkalommal volt rá példa, hogy a szimulációs üzemmódban hibátlanul megírt CD-t élesben írva "buffer underrun" hibaüzenetet kaptunk, s dobhattuk a CD-t a szemétbe.
A Plextor nemrégóta alkalmazott technológiája elvileg elkerülhetôvé teszi ezt a kellemetlen jelenséget, a legújabb CD-írókat eleve a "Nincs többé buffer underrun" szlogennel népszerûsítik. Gyakorlati tapasztalataink szerint valóban elérhetô ez az eredmény az ilyen technológiájú CD-írókkal.
Hozzá kell tenni mindazonáltal azt is, hogy bizonyos szempontokat nem árt figyelembe venni a CD-írás során. Ismeretségi körünkbôl is származó tapasztalatok alapján a következôkre hívnánk fel a CD-t írók figyelmét. Elôször is, nem mindegy, milyen márkájú nyers CD-t használnak. Tapasztalataink szerint a Maxwell, a TDK, a Verbatim, Kodak nyers CD-k megbízhatóak, és elsôsorban a noname, illetve ismeretlen márkákkal kell óvatosnak lenni. Tapasztaltunk olyat nem egy noname, illetve másodvonalbeli márkájú CD kapcsán, hogy ugyan a CD-író megírta az archív anyagot, de visszaolvasáskor már számos fájlt nem tudtunk megnyitni...
Célszerû figyelemmel lenni arra is, hogy a nyers CD milyen sebességgel írható a gyártó szerint. Minél kevésbé jónevû márkáról van szó, annál inkább óvatosnak kell lenni a gyár állításával szemben. Tehát mondjuk egy 12x sebességgel írhatónak minôsített nyers CD-t inkább 10x, vagy csak 8x sebességgel írjunk meg, különösen, ha kevésbé ismert márkáról van szó. Ezzel az óvatossággal eljárva kerülhetünk igazán közel a címben jelzett nincs többé selejt állapothoz.
A CD-írók szinte napról napra gyorsabbak, s aki gyakorta kényszerül CD-írásra, annak jószerivel évente célszerû újabbra cserélnie CD-íróját, pontosan a sebességkülönbség miatt. Egy 650 megabájtnyi adatot tartalmazó CD megírása egy 4x sebességre képes CD-írón (az ennél kényszerû szimulációs mód idejével együtt) inkább a háromnegyed órához van közel. Ugyanez 8x sebesség, és "no more buffer underrun" technológiával legfeljebb 10 perc, hiszen a szimuláció is elhagyható. Az idôkorlát több ok miatt is számít, hiszen a legutóbbi idôkig a CD-írás ideje alatt a számítógép semmi más feladat elvégzésére nem volt használható. (Erre már van egy megoldás, de errôl majd egy hónappal késôbb, egy másik cikkben!) A CeBIT-en nemrégiben bemutatott 16x sebességû CD-írókkal pedig egy adatarchiválás már csak kb. 5 percet vesz igénybe.
A Plextor általunk kipróbált CD-írója feladatát kifogástalanul látta el. A külsô, SCSI verzió éppen valamivel 100 ezer forint alatti áron vásárolható meg, a belsô SCSI verzió pedig 80 ezer forint alatt. Természetesen az IDE változatok ennél is olcsóbbak. Természetesen lehet venni a Plextorénál lényegesen olcsóbban is CD-írót, alacsonyabb írási sebességgel, és buffer underrun védelem nélkül. Ha azonban valahol rendszeresen kell CD-t írni, akár egy hónap alatt is megtérülhet a két készülék ára közötti különbözet a lassabban fogyó nyers CD-k ára révén. Arról már nem is beszélve, hogy sokszor nem maga az elrontott nyers CD az igazi kár, hanem a bosszúság és az idôveszteség, ami pénzben sokszor nem is fejezhetô ki.