Mobil kommunikáció

 

Ericsson 3G Szakmai Nap

Még nem késtünk le semmirôl

Idén is megrendezte hagyományos szakmai napját az Ericsson Magyarország. A téma szinte természetesen adódott, hiszen ahogy kezd élénkülni a 3G mobil rendszerek piaca a világban és most már Európában is, nem is lehetett mást a középpontba tenni, mint ezt a kérdéskört.
Mielôtt azonban megkezdôdött volna a szakmai program, a hagyományokhoz híven egy tágabb perspektívát adó elôadás hengzott el, ezúttal Hankiss Elemér volt az, aki a közönséget a világ más összefüggéseiben kalauzolta. Elôadásának címe "Európa lehetséges és lehetetlen jövôi" volt, s igen mély és elgondolkodtató áttekintés adott a mai globalizálódó világ hatalmi, birodalmi oldaláról és ennek fényében Európa lehetséges alternatívájáról. Senkit nem lepett meg, hogy Hankiss a rendelkezésére álló negyven perc alatt hatvan percnyi információt adott át, cserébe viszont olyan áttekintést kapott a jelenlévô közönség az elmúlt évtizedek és a közeljövô birodalmi szerkezetérôl, ami éveken át meghatározó lehet a világpolitikai történések megértésében.
"Európának újra ki kell találnia önmagát", ez volt Hankiss üzenete elôadása végén és a nap további része ennek a gondolatnak a jegyében telt el, természetesen már a 3G rendszerekre koncentrálva. Az elsô elôadásban Thomas Sidenbladh, az UMTS Forum elnökhelyettese, az Ericsson európai kapcsolati irodájának elnöke a távközlési szabályozás trendje és a 3G közötti kapcsolatról beszélt. Véleménye szerint a kérdés azért aktuális, mert idén és jövôre sorra megindul az európai országokban a 3G hálózatokon a szolgáltatás, elébe kell tehát menni a vitás kérdéseknek. Az elôadó szerint jó jel, hogy az Európai Unió új szabályozási keretprogramja az elektronikus kommunikáció tekintetében az általános versenyjogra épít és kevés specifikus eemet akar beépíteni. Sidenbladh kiemelte, hogy semmi szükség nincs specifikus szabályozásra azokon a területeken, ahol a verseny enélkül is ki tud teljesedni. Elôadása további részében a frekvenciasávokhoz jutás módozatairól, a lefedettségi követelmények elôírásáról, az infrastruktúra szolgáltatók közötti megosztásának a hatásáról, a nemzeti barangolási szerzôdésekrôl és a mobil végberendezések országok közötti szabad hordozhatóságáról beszélt. Utóbbi kérdés kapcsán kiemelte, hogy az ITU tervezi egy szabályozási keret kidolgozását, célszerûen ez lehet a nemzeti szabályozás alapjai is a jövôben. Végsô konklúziója az volt, hogy a kormányzatoknak visszafogottan kell bánniuk a 3G rendszerekkel, nem szabad az ágazatból túl sok pénzt kivenni (Do not use the industry as a cash cow) és a lefedettségi elôírásokban figyelembe kell venni, hogy mik lesznek a reális igények a fogyasztók részérôl. Sidenbladh szerint a szolgáltatók közötti kooperáció is fontos tényezôvé válik, fôként a barangolás és az infrastruktúra tekintetében, ezt elô kellene segíteni a szabályozásnak.
Monszpart Zsolt, az Ericsson Magyarország vezérigazgató-helyettese néhány adattal kezdte elôadását. Ebbôl kiderült, hogy a 3G hálózatokat már 7 millió elôfizetô használja 6 országban összesen 9 hálózaton. 2003 végére már 16 országban, 2004 végére pedig 30 országban lesz 3G szolgáltatás. Azt is megemlítette, hogy a kibôvített EU-ban egyedül Magyarország nem osztotta ki a 3G engedélyeket, a többi országban már legalább ennyi megtörtént. Elôadása további részében a japán, az ausztrál, illetve az európai szolgáltatók mûködô hálózatait (brit, olasz, svéd és osztrák) mutatta be. A tervekre térve elmondta, hogy 2003-ban Dánia, Németország, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Szlovénia, Spanyolország, Svájc, Dél-Korea és Taiwan tervezi a szolgáltatás bevezetését. A csatlakozó EU országok közül Szlovénia még az idén, Lettország jövôre, Csehország, Litvánia, Észtország 2005-ben fogja. Végsô kérdése az volt: mindennek fényében mi lesz velünk?
A kérdésre a választ egy kerekasztal-beszélgetés adta meg, melyben részt vett Kovács Kálmán IHM miniszter, Pataki Dániel IHM helyettes államtitkár, Hidasi István, a HIF Hírközlési Döntôbizottságának elnökhelyettese, Sugár András, a Westel vezérigazgatója, Thomas Sidenbladh és Staffan Pehrson, az Ericsson Magyarország vezérigazgatója. A kerekasztal moderátora Fodor István, a cég elnöke volt, aki fô kérdésként azt fogalmazta meg: ráérünk még várni a 3G rendszerekkel itthon vagy lassan idôszerû lesz a kérdéssel foglalkozni nekünk is. Az izgalmas vitában elhangzottak érvek és ellenérvek is, de összességében kialakult egy közös vélemény arról, hogy nem volt hiba eddig várni a döntéssel, hiszen az elôre nem látható világgazdasági helyzet és a 2000-tôl tartó, elhúzódó high-tech recesszió lelassította az eredetileg hitt ütemet, de hamarosan komolyan számba kell venni, hogyan is lehet továbblépni a kérdésben. Kovács Kálmán nagyon hasznosnak nevezte az eszmecserét, s nem tartotta kizártnak, hogy a kormányzat még ez évben foglalkozik a kérdéssel, de ugyanakkor jelezte azt is, hogy a kellô óvatosságra továbbra is szükség van, érdemes figyelni az európai piac alakulását és ennek fényében határozni a konkrétumokban. Abban viszont egyetértett, hogy a kérdés kezd idôszerûvé válni. Sugár András is úgy vélte, lassan megérik a helyzet a 3G paic hazai megnyitására, ha Európában elterjed a szolgáltatás, akkor a Westel is felveszi a kesztyût, ha a feltételek megfelelôek.
Egészen más véleményt képviselt viszont Drozdy Gyôzô, a Pannon GSM vezérigazgató-helyettese, aki hozzászólásában jelezte: a Pannon GSM is a 3G felé halad, azonban ezt az utat a szintén jelentôs adatátviteli sebességet biztosító EDGE bevezetésében látja, ahol az elsô lépéseket már meg is tették. Drozdy szerint azt a 3G rendszert, ami jelenleg piacon van, nem szabad bevezetni, mert egy olyan szoftver rendszerrel mûködik, ami már nem perspektívikus. A "Version 98" néven futó rendszert hamarosan felváltja a "Release 4", de ez a csere akkora beruházást jelentene, mint az egész hálózat megépítése. Ôk ezt a kettôs kiadást meg szeretnék takarítani, a jelenlegi terveik szerint tehát nem gondolkodnak 3G rendszerben és ezt másnak sem ajánlják. Drozdy szerint abból a ténybôl, hogy mások már léptek, Magyarország pedig nem, most lehet erényt kovácsolni, nem szégyen az, ha valaki felismeri, mi a tényleges érdeke.
Konszenzus tehát nem született a teremben, azonban egyöntetû volt az a vélemény, hogy sokkal jobb, ha nyílt vitában találkoznak érvek és ellenérvek, mint ha néma csend veszi körül a megválaszolatlan kérdéseket.
A rendezvény délutáni része érdekes és sokrétû - de a 3G körül forgó - szakmai elôadásokkal telt el. Somogyi Gábor rendszertervezési igazgató a távközlô hálózatok evolúciójáról tartott elôadást, Bordás Csaba rendszertervezô viszont azt vizsgálta, van-e üzleti potenciál a 3G rendszerekben a vezetékes szolgáltatók számára. A kerekasztal körüli ellentéteket békítette össze Kormányos Zsolt elôadása, aki az EDGE és a WCDMA rádiós hozzáférések együttélésérôl tartott elôadást. Juhász Attila termékmenedzser is kulcskérdést feszegetett: a szolgáltatások minôségét, ami meghatározó lehet a jövô szempontjából. Végül, de nem utolsó sorban Turányi Zoltán, az Ericsson kutatója egy ma is aktuális témát, a WLAN rendszerek és a 3G együttmûködését vizsgálta.
Végighallgatva a napot, határozottan jó érzés maradt a résztvevôkben. Ennek a Szakmai Napnak határozott vonalvezetése, témája és üzenete volt, amit úgy közvetített az érintettek és az érdeklôdôk felé, hogy közben teret engedett az eltérô véleményeknek, sôt az ellenérveknek is. Lehet, hogy Hankiss Elemér elsô elôadásbeli mottója életre kelt és néhány szerényebb év után a távközlés is ezen a módon tudja újra kitalálni önmagát?

-lits


 A 3G szolgáltatások kereskedelmi bevezetése:

2002:
Japán
2003-ban megtörtént:
Ausztrália, Ausztria, Olaszország, Svédország, Egyesült Királyság
2003-ban tervezett:
Dánia, Dél-Korea, Hollandia, Luxemburg, Németország, Norvégia, Spanyolország, Svájc, Szlovénia, Tajvan
2004-re tervezett:
Belgium, Finnország, Egyesült Arab Emirátusok, Franciaország, Hong-Kong, Írország, Izrael, Kína, Lettország, Malajzia, Portugália, Szingapur, Törökország, USA, Új-Zéland